2010. szeptember 01., 09:562010. szeptember 01., 09:56
A kormány egyebek mellett a visszaosztott áfabevételekből folyósít kevesebbet a megyéknek: annak ellenére, hogy július elsejétől 19 százalékról 24 százalékra nőtt az általános forgalmi adó, összesen 2,1 milliárd lejt tartanak vissza, ami a helyi költségvetéseket illette volna meg.
A tervezettnél mintegy 12 millió lejjel kevesebből kénytelen gazdálkodni Szatmár megye – tájékoztatta a Krónikát Csehi Árpád, a Szatmár megyei közgyűlés elnöke, aki szerint az augusztus folyamán kiutalt, csökkentett költségvetés-kiegészítés miatt több partiumi településnek is gondjai lesznek. „Már a múlt hét végén is voltam olyan Szatmár megyei faluban, ahol a polgármester lekapcsoltatta az éjjeli közvilágítást, mert spórolnia kell. Ez közbiztonsági és egyéb okokból sem egészséges, de nincs mit tenni” – nyilatkozta a partiumi politikus. Csehi továbbá arról is beszámolt, hogy az útjavításokra szánt összegekből is levágott a kormány, így több betervezett munkálatot halasztanak vagy elmarad, és lesznek olyan szakaszok is, ahol nem lesznek őszi kátyúzások. „Az a legnagyobb gond, hogy korábban a megígért összeg függvényében terveztünk, és a már elindított kivitelezéseket, például hídépítést, nagyon körülményes halogatni” – hangsúlyozta. Mint közölte, az új számítások szerint a befizetett általános forgalmi adó visszaosztásából 38,8 millió lej helyett 29,1 millió lej, azaz több mint 9,5 millióval kevesebb jut, a megyei és községi utak karbantartására 11,5 millió lej helyett 1 millióval kevesebbet, azaz 10,5 millió lejt szánhatnak a szatmáriak. Gyermekvédelemre 39,2 millió lej helyett 921 ezerrel kevesebb, azaz csaknem 37,3 millió lej került a megyei kasszába. Ezen a területen egyébként a tavasszal is gondok voltak, hiszen az ide tartozó intézmények költségvetését annak idején patikamérleggel számolták ki. Emellett a tanügyi fizetésekre szánt összeg is 9 millió 800 ezer lejjel csökkent a kormány által alkalmazott 25 százalékos bércsökkentést követően, így a korábbi mintegy 210 millió lej helyett csak 200 millió érkezett a fővárosból.
Eközben az augusztus 19-én kiadott 2010/18-as kormányrendelet értelmében Bihar megye költségvetése 18,8 millió lejjel lesz kisebb. Gabriela Plugar, a Bihar megyei önkormányzat költségvetési osztályának tanácsadója elmondta, eddig valamennyi évben a költségvetés-kiigazításkor emelték a megyéknek járó összegeket. Bihar megye emiatt több betervezett projektre is az előre kalkuláltnál kevesebb pénzt kap az állami költségvetésből. A decentralizált költségek fejezetben – amelyhez a lakosság-nyilvántartás, a tej-kifli program, a különleges oktatás, a szociális, illetve gyermekvédelmi központok tartoznak – 3,15 millió lejjel kap kevesebbet a partiumi megye a 2010-re előirányzott 73,1 millió lejből. A hivatalos közlés szerint a teljes összeg sem lett volna elég ezekre a kiadásokra, adóbevételekből kellett volna azt kiegészíteni. A megyei és községi utak javítási munkálataira eközben a tervezett 21,4 millió lejnél 9,1 százalékkal, azaz 1,9 millió lejjel jut kevesebb. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására ennél is jóval kevesebb jut: az előirányzott 57 millió lejből 13,7 millió lejt, azaz 24 százalékot farag le a kormány. Gabriela Plugar beszámolója szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a megyei önkormányzat idei bevételei is jóval alacsonyabbak lesznek az év elején tervezettnél: míg a különböző adókból és illetékekből 2,7 millió lejt reméltek, mostanáig az érintettek 60 százaléka törlesztett, s máris 2,3 millióra kellett csökkenteni az előrejelzést. „Reméljük, legalább ezt megkapjuk” – nyilatkozta az önkormányzati illetékes.
A Szilágy megyei önkormányzat tegnapi ülésén döntött az idei utolsó negyedévi költségvetésről, amely a kormány költségvetés-kiigazítása nyomán a tervezettnél 5,743 millió lejjel lesz alacsonyabb. Ebből az összegből egymillió lejt az új megyeháza, illetve a megyei könyvtár felépítésére terveztek fordítani, de ebből rendezték volna a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottaival járó költségeket, s ebből javították volna a megyei és községi utakat is. Ugyanakkor további 725 ezer lejt különböző európai uniós programok önrészének finanszírozására szántak. Csóka Tibor, a Szilágy megyei közgyűlés alelnöke tegnap közölte, ezzel a megszorítással a megye valamennyi helyi önkormányzatának átlagosan 70 ezer lejjel jut kevesebb.
A Hunyad megyei önkormányzatok eközben 15 millió lejjel lettek szegényebbek a költségvetés-kiigazítás nyomán. „Hunyad megye elveszítette az idei évre előirányzott költségvetésének 10 százalékát. Nem fogjuk tudni befejezni a tervezett beruházásokat, amelyekre pedig már több céggel is szerződést kötöttünk. Értesíteni fogjuk valamennyiüket a történtekről, azonban fennáll a lehetősége annak, hogy be fognak perelni” – nyilatkozta Mircea Moloţ, a Hunyad megyei közgyűlés elnöke. Mint tájékoztatott, a megszorítás nyomán 2,7 millió lejjel kevesebbet költhetnek a megyei önkormányzat különböző igazgatóságainak fenntartására, főként itt is a szociális intézmények kerülhetnek gondba. Emellett 2,18 millió lejjel kevesebb jut a megyei utak javítására. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására 10,6 millió lejjel fordíthatnak kevesebbet a tervezettnél, ami a tanácselnök szerint odavezethet, hogy több polgármesteri hivatalra lakatot kell majd tenni, mivel nem fogják tudni kifizetni alkalmazottaik fizetését.
Maros megyében a beígért központi költségvetési támogatáshoz képest idén 24,4 millió lejt vontak el a tanügytől, és majdnem 11 millió lejt a községektől – közölte lapunk kérdésére a Maros Megyei Tanács gazdasági igazgatója, Bartha József. Mint részletezte, a költségvetés-kiegészítés módosítását két fázisban alkalmazták. Az augusztus eleji tanácsülésen a bércsökkentésből és a fogyóeszközökkel járó kiadások lefaragása révén visszamaradt összeget – amit nem volt kötelező a központba eljuttatni – áttették a beruházások fejezetbe. „Az összeg másképpen a tartalékalapba ment volna, kivettük volna a forgalomból. A második lépést az augusztus végi tanácsülésen tettük meg. A bevételi oldalon természetesen csökkent a központból visszautalt összeg – ecsetelte a szakember. – A jövedelemadóból származó, Bukarestbe juttatott, majd onnan visszaérkező pénzt a 2010-es költségvetés összeállításakor jóval kisebbre terveztem, mint ami várható volt, és most jól jött ez az előrelátás. Végül ilyen téren nem lett forráskiesésünk. Viszont az áfa-visszautalás során az év elején megígért összeghez viszonyítva csaknem 6 millió lejjel kevesebbet kaptunk vissza a központi költségvetésből.”
Kolozs megyében a kormány megszorításai miatt a megyei önkormányzatnak elsősorban a kórházak költségvetését kell csökkentenie, illetve a bérköltségeket kell visszafognia – tudtuk meg Vákár István Kolozs megyei önkormányzati képviselőtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok