Megleckéztetnék a kormányt a tanügyi szakszervezetek

Nagyjából ezek voltak a következtetései a pedagógusok érdekeit védő szakszervezetek és a Cioloş-kabinet képviselői közötti keddi párbeszédnek, amire azt követően került sor, hogy a kormány a hétvégén újabb javaslatot dolgozott ki a tanügyi bérezésre.

Amint arról beszámoltunk, a kormány három szakaszban tervezi emelni az oktatásban dolgozók fizetését. A munkaügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott javaslat értelmében a bérkorrekciókat 2016 augusztusától alkalmaznák, az új fizetési rendszert 2017 augusztusától, a teljesítmény alapján meghatározott bónuszokat pedig 2018 januárjától adnák. A szakszervezeti vezetők ugyanakkor abbéli elégedetlenségüknek is hangot adtak, hogy Anca Dragu pénzügyminiszter nem volt jelen a keddi tárgyalásokon.

Amennyi, annyi, de egyszerre kérik

„A dokumentum első részében vannak ugyan hiányosságok, de az alapvető probléma a hatályba léptetés időpontja. Nem fogadhatjuk el, hogy ez a rendelet csak 2017 augusztusától lépjen hatályba, ahogyan azt a kormány javasolja. Azt kértük a kormányfőhelyettestől és a munkaügyi minisztertől, úgy alkalmazzák ezt a rendeletet, hogy az senkit se érintsen hátrányosan, vagy 2016 augusztusától, vagy legkésőbb 2017 januárjától, de egyszerre lépjen hatályba. Nem fogadhatjuk el az egyéves különbséget\" – hangsúlyozta a tárgyalások után az összesereglett újságíróknak Simion Hancescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) elnöke, aki szerint egyébként az oktatásban tervezett béremelés mintegy 10 százalékkal marad el az egészségügyben beharangozottól.

Hozzátette: csütörtökön újabb tárgyalási fordulóra kerül sor, a „kormány addig elvégzi a számításokat\". Amennyiben pedig nem teljesítik kéréseiket, Hancescu azzal fenyeget, hogy június elsején a Győzelem tér és a Cotroceni-palota között tiltakozó felvonulást szerveznek, amin legalább 15 ezer pedagógus vesz majd részt. Az egyeztetés tárgyát képező tervezetről egyébként azt mondta, átlagosan körülbelül 10 százalékos fizetésemelést tartalmaz. „Egy kezdő tanár most 1580 lejt kap, ez 1760 lejre nő, tehát valahol 10 százalék környékén\" – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Nagyszünet csengőszóval

Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés elnöke eközben arról számolt be, hogy a tanárok, a diákok és a szülők úgy döntöttek, hogy olyan akciókat szerveznek, amelyekkel megpróbálják ráirányítani a döntéshozók figyelmét a tanügyre.

„Május 25-én és 26-án a nagyszünetben a diákok és a tanárok kivonulnak az iskolák udvarára, a csengő pedig egész szünet alatt szólni fog. Ez jelzés Románia kormánya, Románia elnöke és természetesen a parlamenti többség és ellenzék irányába, hogy az oktatási rendszer problémáit prioritásként kell kezelni, és gyorsan meg kell oldani\" – szögezte le Nistor, aki szerint teljes szolidaritás van a diákok, tanárok és természetesen a szülők között. „A tanügyet egységes egészként kell kezelni\" – emelte ki a szakszervezeti vezető.

Alig van változás a felsőoktatásban

Jóval elégedetlenebbnek tűnt eközben a tárgyalások kimenetelével Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezet elnöke, aki elsősorban azt rótta fel, hogy miközben a közoktatásban tetten érhető a béremelés, a felsőoktatásról ez egyáltalán nem mondható el.

„Bár korrekciókról beszéltek, a felsőoktatásban ezek nem léteznek, sőt azt tapasztaltam, hogy vannak bércsökkentések is a jelenlegi szinthez képest. Hol van az átlagos 10 százalékos emelés vagy a korrekció? Mi évek óta kínlódunk, például csökkentjük az előadótanár és a professzor közötti bérkülönbséget. Ezt javasoltuk az egyeztetésen\" – hangoztatta a felsőoktatásban dolgozók érdekeit védő szakszervezeti vezető, leszögezve egyúttal, hogy megy az oktatási minisztériumba, hátha ott sikerül megoldást találni a problémákra. Elmondta egyébként, hogy a kormány javaslatában a felsőoktatás terén a legnagyobb, összesen 214 lejes fizetésemelést a tanársegédek kapnák.

Amikor az újságírók arról faggatták, hogy mekkora erőfeszítésébe kerülne az államnak, ha eleget tenne a tanügyi szakszervezetek követeléseinek, Hadăr úgy vélekedett, hogy idén félmilliárd lejre lenne szükség, jövőre pedig további egymilliárdra. De – tette hozzá – ez még nem végleges, mivel a tervezet sem tekinthető véglegesnek.

Nemcsak a béremelésről van szó

Nemcsak fizetésemelést kérnek, hanem az oktatási rendszer megítélésével és finanszírozásával is elégedetlenek – szögezte le ugyanakkor a Krónika megkeresésére Nagy Gábor. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Kovászna megyei elnöke kifejtette, már több mint 15 éve elfogadták a törvényt, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) legkevesebb 6 százalékát fordítják minden évben az oktatásra, ehhez képes 2,8–3,4 százalék között van az ágazat finanszírozása. „Kellene egy törvény, hogy tartsák be a törvényt\" – fogalmazott gúnyosan a szakszervezetis.

Emlékeztetett, tizenegy pontos követeléslistájuk van, amikről már két éve próbálnak egyeztetni a különböző kormányokkal, de a „pillanatnyi széljárástól függ\", hogy tárgyalnak velük, vagy sem.

Mindenképp lesz elsején felvonulás

„Most éppen a fizetésemelés került terítékre, de függetlenül a tárgyalások kimenetelétől, a június elsejére beütemezett tiltakozó felvonulást megtartják. Az engedélyeket beszereztük, Kovászna megyéből 55 pedagógus és tanügyi alkalmazott utazik a fővárosi tüntetésre. Rá kell irányítani a figyelmet a tanügyi gondokra\" – hangsúlyozta az érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei elnöke, aki szerint ilyen nagyszabású utcai megmozdulást az elmúlt években nem szerveztek.

A háromszéki pedagógusok érdekeit védő szervezet elnöke is elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi szakértői kormány jövő év augusztusáig halogatná a kért béremelést. Nagy Gábor szerint ugyanakkor a fizetések mellett gondot jelent az iskolák elavult felszerelése és a pedagógusképzés szintjének állandó romlása is. „Az iskolákban lassan semmit nem bocsátanak a rendelkezésünkre, egy darab krétával kell megoldanunk a tanítást. Én még mindig a táblára rajzolom a molekula szerkezetét, holott más országokban okostáblára három dimenzióban vetítenek ki a diákoknak\" – részletezte a háromszéki pedagógus.

Milyen fizetéseket tervez a kormány?

A munkaügyi minisztérium által a hétvégén nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehet. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nő. A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges.

Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.