Reménysugár. A szakértő szerint van esély arra, hogy nyáron utazzunk.
Fotó: Haáz Vince
Vakcinaigazolvány-applikációk már most léteznek, az oltásról szóló dokumentum akár milliók számára adhatja vissza a biztonságos repülős utazás lehetőségét – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró, aki szerint amúgy egy ilyen igazolás általánossá tétele nehezen megvalósítható. A szakértő bízik benne, hogy a nyáron már karanténkötelezettség nélkül fogadhat vendégeket Magyarország.
2021. február 04., 07:552021. február 04., 07:55
– Mekkora szerepe lesz az oltásnak az idei nyári utazásokban, nyaralásokban?
– Nagyon sokan gondolják úgy, hogy az idegenforgalmi szezon újraindulása érdekében a vakcinaigazolvány, a koronavírus elleni oltást igazoló okmány mindenképpen hozzájárul majd ahhoz, hogy gyorsabban indulhasson útnak sok tízezer, százezer vagy akár millió ember, és biztonságban tudjanak repülőn utazni. Mindennek az az alapja, hogy egy 1960-as ötlet kapcsán létezik az úgynevezett sárga oltási könyv. Nekem egyébként két oltási könyvem is van már, mert az egyik már betelt. Ezzel a sárga oltási könyvvel lehetett, s lehet a mai napig igazolni, hogy bizonyos oltásokat megkaptunk.
A világban jelenleg egyetlen olyan oltás van, ami kötelező, és ami nélkül bizonyos országokba nem tudunk belépni, ez a sárgaláz elleni védőoltás. Például ha Malawiba, Ugandába vagy egy sor más afrikai országba akarunk belépni, akkor fel kell mutatni a határon az oltásról szóló igazolást, vagyis az ezt igazoló pecsétet a sárga könyvben. Ez tíz évre érvényes egyébként, azt követően meg kell ismételni. Ezt a fajta oltási könyvet, avagy vakcinaigazolványt most felújították oly módon, hogy több szervezet is applikációt készített, így például a Travel Pass app-ot , amelyet a IATA, a légügyi szervezetek szövetsége hozott létre. Úgy vélik, ezzel meg lehet ejteni a biztonságos repülést, így vélhetően minél hamarabb, minél több ember tud majd utazni. De több más cég, szervezet is csináltatott egyfajta vakcinaigazolvány-applikációt.
– Elképzelhető, hogy bizonyos idő után kizárólag ilyen jellegű igazolványokkal utazhatunk, repülhetünk?
– Ez több kérdést felvet. Először is, nézzük meg, miként lehet ezt ellenőrizni. Ha repülőn utazunk, akkor lehetséges a vakcinaigazolás ellenőrzése, hiszen könnyedén megteheti ezt a határőrizeti szerv, a légitársaság munkatársa, esetleg a repülőtér alkalmazottja. Ebben az esetben biztosak lehetünk, hogy azon a repülőn csak olyanok utaznak, akik be vannak oltva koronavírus ellen. Ugyanakkor ha valaki elutazik például Prágába, és azt nem repülővel teszi, hanem autóval, akkor kérdéses, hogy miként tudja valaki ellenőrizni, hogy megvan-e az illetőnek az oltása. Csak akkor lehetne ezt megoldani, ha ismét hosszabb időre lezárnák a határokat. Nyilván az Európai Unió esetében ez nehezen elképzelhető. De akkor sem biztos, hogy van erre lehetőség, ha lezárjuk a határokat, hiszen olyan óriási mennyiségű autóforgalommal számolhatunk, ami lehetetlenné teszi az oltásra vonatkozó okmányok hitelességének folyamatos ellenőrzését.
Kérdés az is, hogy minden ország mindenféle vakcinát elfogad-e? Tehát elfogadja-e egy adott állam az orosz, a kínai, a brit, az amerikai stb. vakcinát? Az, hogy egy ország elfogadja, rendben van, de ez kölcsönös lesz-e?
Olvashattunk arról, hogy bizonyos országok más államokban készült vakcinát nem szeretnének elfogadni. Szóval ez is kérdéseket vet fel. Lesz-e elegendő oltóanyag minden országban ahhoz, hogy bevezessenek egy ilyen rendelkezést? Mert amennyiben nem lesz általánosan hozzáférhető az oltás, akkor nagyon nehéz ilyen alapon korlátozni az utazásokat, hiszen ha valaki szeretne utazni, de nem tud hozzáférni az oltáshoz, akkor egyszerűen elzárjuk őt az utazás lehetőségétől. Összességében tehát a vakcinaigazolvány nagyon jó ötlet ahhoz, hogy az idegenforgalom mielőbb talpra álljon, hogy lehessen utazni. De azt, hogy ezt általánosan bevezessék, még számos kérdést vet fel, nem fog megtörténni egyik napról a másikra.
– Az utóbbi időben az európai uniós egyeztetéseken téma az egységes oltásigazolvány bevezetése. Ez megvalósítható?
– Láthattuk, hogy a védekezést mennyire tudták összehangolni a tagországok. Gyakorlatilag mindegyik uniós ország úgy védekezik, ahogy tud, minden tagállam hozza a saját jogszabályait, összehangolásról nem beszélhetünk. Nem vagyok biztos abban, hogy az oltásigazolvány frontján hamarabb, könnyebben érnek el eredményt. Az ötlet segítheti az idegenforgalmat, de alaposan ki kell dolgozni a használatot, mert egyelőre korántsem egyértelmű, hogy egy ilyen igazolvánnyal megoldódik minden utazási gond.
– Várható-e, és ha igen, mikortól, hogy a már beoltott, erről igazolással rendelkező magyar állampolgárok vagy külföldiek karanténkötelezettség nélkül léphessenek be Magyarországra?
– Jelen pillanatban nehéz erre még jóslat szintjén is választ adni, hisz egyelőre az országok még csak az oltóanyagért „versenyeznek”.
Természetesen az egészségügyi helyzet alakulása alapján történnek meg az intézkedések Magyarországon és Romániában egyaránt. Ezek pedig folyamatosan változnak.
– Mire számíthatunk idén a nyaralások szempontjából?
– Reménykedem abban, hogy a magyar oldalon már márciusban történhetnek enyhítések, talán a szállodák megnyitása elkezdődhet a tavaszi időszakban. Bízom benne, hogy a nyári szezonban a hoteleket, wellnessrészlegeket, nevezetességeket fel tudjuk keresni. Azért gondolom így, mert addigra mindkét országban elég sok oltást tudnak szerezni a kormányzatok. Addig sajnos a fertőzöttség is olyan fokú lesz, hogy nagyon sokan átesnek a betegségen. Ráadásul az elmúlt időszak tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nyarat nem szereti a koronavírus, a tavalyi adatok alapján nem volt túl magas a fertőzöttek száma június–júliusban az azt megelőző időszakhoz képest. A szolgáltatóknak elemi érdekük a nyitás. Ha Magyarországon – de ez nyilván Romániára is igaz – nem tudnak megnyitni az idegenforgalmi szolgáltatók, nem tudják fogadni a vendégeket, ha még az idei nyári szezon is eltűnik, az nagyon komoly gazdasági válságot fog eredményezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás