
Kétszeresére, 42 lejről 84 lejre emelik a 2 és 18 év közötti kiskorúaknak járó gyermekpénz havi értékét, az erre vonatkozó törvénymódosító indítványt szerdán fogadta el a képviselőház. Az intézkedés évi 1,76 milliárd lejes pluszkiadást jelent az államkasszának.
2015. május 20., 16:182015. május 20., 16:18
A módosítást Cristina Pocora nemzeti liberális (PNL) képviselő kezdeményezte, aki elmondta: pártja azt szeretné, ha a gyermekpénz értékét 200 lejre növelnék – amennyit a gyerek kétéves koráig eddig is megkaptak a szülők –, de tisztában vannak vele, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg, első lépésben pedig a költségvetés az összeg megkétszerezését engedi meg.
A képviselő hangsúlyozta: a kiskorúaknak járó juttatást 2009 januárja óta nem módosították, holott az infláció megkövetelte volna ezt, a fogyasztó árak ugyanis azóta 20 százalékponttal emelkedtek.
Az indítványban az is szerepel, hogy az Európai Unióban a gyerekpénz átlagosan 210 euró, miközben egy Romániában élő kiskorú alig 10 eurót kap havonta, az ország ezzel a sor végén szerepel. „Mintegy 3,6 millió gyermekről beszélünk, akiknek több mint 48 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a szükséges forrásokat a támogatásukra” – hangsúlyozta Cristina Pocora.
Az intézkedéssel kapcsolatban Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyan támogatja a gyerekpénz növelését, de hiányolja, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg azokat a finanszírozási forrásokat, amiből fedezni lehet a közel 1,8 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányfő szerint ebben az évben és jövőben még sikerül kiszorítani a szükséges összeget, de „mégiscsak meg kellett volna jelölni egy hosszú távú forrást”. Hozzátette: erről már Klaus Johannis államfővel és a képviselőház elnökével is egyeztetett.
Cristina Pocora erről úgy vélekedett: „a kormány feladata, hogy finanszírozást találjon a parlament által elfogadott törvények megvalósításához”. „Úgy gondolom, hogy a pénz megvan, hiszen Victor Ponta gyakran hangoztatja, hogy az ország gazdasága növekszik, bővül a büdzsé. Ilyen körülmények között csak a prioritási listát kell felállítani, szerintem pedig a gyermekek egyértelműen a legfontosabbak” – fogalmazott a PNL-s képviselő.
A képviselőház munkaügyi bizottsága egyébként kedden elutasította az indítványt, a PSD-s honatyák szerint ugyanis a kezdeményezés megvalósítására egyelőre nincs anyagi fedezet, és majd a munkaügyi minisztérium fog javaslatot kidolgozni a gyerekpénz növelésére. Ennek ellenére a képviselőház végül rábólintott a módosításra.
Az alsóház szerdai ülésén az RMDSZ képviselői is igennel szavaztak a gyerekpénz emeléséről – tájékoztatott közleményében a szövetség. A plénumi vitán az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly Maros megyei képviselő ismertette. Mint rámutatott: Romániában támogatásra jogosult minden olyan 18 év alatti személy, aki valamilyen tanintézetben tanul, illetve amennyiben már betöltötte 18. életévét, a középiskola vagy szakiskola befejezéséig részesül a juttatásban.
Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője ugyanakkor elmondta: elfogadhatatlan, hogy Romániában mint az Európai Unió tagállamában a gyerekpénz értéke 35-ször kisebb az uniós átlagnál.
Eltörölnék a gyes felső határát
A gyermeknevelési támogatás felső határának eltörlését javasolja Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki szerint az intézkedés növelné a gyermekvállalási kedvet. Jelenleg az anyák fizetésüknek egy bizonyos százalékát kapják meg gyermeknevelési juttatásként, azonban az összeg nem haladhatja meg a 3400 lejt az egy évig otthonmaradó, illetve az 1200 lejt a kétéves szabadságot igénylő kismamák esetében. A tárcavezető elmondása szerint ezt a határt törölnék el, arról azonban nem beszélt, hogy ez mikortól lépne hatályba.
Rovana Plumb ugyanakkor egy másik, a kismamák számára előnyös javaslatot is tett: szerinte a szülés után járó 18 hetes szabadság alatt az anyáknak nem bérük 85 százalékát kellene megkapniuk, hanem a megelőző 12 hónapban kapott fizetésük átlagát. „A szülés utáni időszak nem egyenlő a betegszabadsággal, a 18 hét alatt pedig semmilyen módon nem kellene büntetni a kismamákat” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Minden közalkalmazott bérét növelnék jövőre
Javában zajlik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozása, amelynek értelmében jövő évtől havi bruttó 1200 lejre emelik a minimálbért, az országban a legnagyobb, egyenlő értékű fizetése pedig az államfőnek, a miniszterelnöknek, a képviselőház és a szenátus elnökének, valamint a legfelsőbb bíróság vezetőjének lesz – nyilatkozta Rovana Plumb munkaügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető rámutatott: jelenleg különböző lehetséges forgatókönyveket elemeznek a pénzügyminisztérium szakértővel, hamarosan pedig tárgyalni fognak az alkalmazottakat képviselő szövetségekkel, illetve a többi illetékes minisztérium szakembereivel is.
„Idén sikerült megemelni a két kulcsfontosságú ágazatban – az egészségügyben és a tanügyben – a béreket. A továbbiakban más közalkalmazottakkal is foglalkozunk: a helyi és megyei, valamint a központi állami intézmények munkatársainak is kedveznünk kell, hiszen esetükben meglehetősen rég emelték a fizetéseket, ezért a személyzet nem motivált” – fogalmazott Plumb.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!