
Kétszeresére, 42 lejről 84 lejre emelik a 2 és 18 év közötti kiskorúaknak járó gyermekpénz havi értékét, az erre vonatkozó törvénymódosító indítványt szerdán fogadta el a képviselőház. Az intézkedés évi 1,76 milliárd lejes pluszkiadást jelent az államkasszának.
2015. május 20., 16:182015. május 20., 16:18
A módosítást Cristina Pocora nemzeti liberális (PNL) képviselő kezdeményezte, aki elmondta: pártja azt szeretné, ha a gyermekpénz értékét 200 lejre növelnék – amennyit a gyerek kétéves koráig eddig is megkaptak a szülők –, de tisztában vannak vele, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg, első lépésben pedig a költségvetés az összeg megkétszerezését engedi meg.
A képviselő hangsúlyozta: a kiskorúaknak járó juttatást 2009 januárja óta nem módosították, holott az infláció megkövetelte volna ezt, a fogyasztó árak ugyanis azóta 20 százalékponttal emelkedtek.
Az indítványban az is szerepel, hogy az Európai Unióban a gyerekpénz átlagosan 210 euró, miközben egy Romániában élő kiskorú alig 10 eurót kap havonta, az ország ezzel a sor végén szerepel. „Mintegy 3,6 millió gyermekről beszélünk, akiknek több mint 48 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a szükséges forrásokat a támogatásukra” – hangsúlyozta Cristina Pocora.
Az intézkedéssel kapcsolatban Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyan támogatja a gyerekpénz növelését, de hiányolja, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg azokat a finanszírozási forrásokat, amiből fedezni lehet a közel 1,8 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányfő szerint ebben az évben és jövőben még sikerül kiszorítani a szükséges összeget, de „mégiscsak meg kellett volna jelölni egy hosszú távú forrást”. Hozzátette: erről már Klaus Johannis államfővel és a képviselőház elnökével is egyeztetett.
Cristina Pocora erről úgy vélekedett: „a kormány feladata, hogy finanszírozást találjon a parlament által elfogadott törvények megvalósításához”. „Úgy gondolom, hogy a pénz megvan, hiszen Victor Ponta gyakran hangoztatja, hogy az ország gazdasága növekszik, bővül a büdzsé. Ilyen körülmények között csak a prioritási listát kell felállítani, szerintem pedig a gyermekek egyértelműen a legfontosabbak” – fogalmazott a PNL-s képviselő.
A képviselőház munkaügyi bizottsága egyébként kedden elutasította az indítványt, a PSD-s honatyák szerint ugyanis a kezdeményezés megvalósítására egyelőre nincs anyagi fedezet, és majd a munkaügyi minisztérium fog javaslatot kidolgozni a gyerekpénz növelésére. Ennek ellenére a képviselőház végül rábólintott a módosításra.
Az alsóház szerdai ülésén az RMDSZ képviselői is igennel szavaztak a gyerekpénz emeléséről – tájékoztatott közleményében a szövetség. A plénumi vitán az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly Maros megyei képviselő ismertette. Mint rámutatott: Romániában támogatásra jogosult minden olyan 18 év alatti személy, aki valamilyen tanintézetben tanul, illetve amennyiben már betöltötte 18. életévét, a középiskola vagy szakiskola befejezéséig részesül a juttatásban.
Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője ugyanakkor elmondta: elfogadhatatlan, hogy Romániában mint az Európai Unió tagállamában a gyerekpénz értéke 35-ször kisebb az uniós átlagnál.
Eltörölnék a gyes felső határát
A gyermeknevelési támogatás felső határának eltörlését javasolja Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki szerint az intézkedés növelné a gyermekvállalási kedvet. Jelenleg az anyák fizetésüknek egy bizonyos százalékát kapják meg gyermeknevelési juttatásként, azonban az összeg nem haladhatja meg a 3400 lejt az egy évig otthonmaradó, illetve az 1200 lejt a kétéves szabadságot igénylő kismamák esetében. A tárcavezető elmondása szerint ezt a határt törölnék el, arról azonban nem beszélt, hogy ez mikortól lépne hatályba.
Rovana Plumb ugyanakkor egy másik, a kismamák számára előnyös javaslatot is tett: szerinte a szülés után járó 18 hetes szabadság alatt az anyáknak nem bérük 85 százalékát kellene megkapniuk, hanem a megelőző 12 hónapban kapott fizetésük átlagát. „A szülés utáni időszak nem egyenlő a betegszabadsággal, a 18 hét alatt pedig semmilyen módon nem kellene büntetni a kismamákat” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Minden közalkalmazott bérét növelnék jövőre
Javában zajlik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozása, amelynek értelmében jövő évtől havi bruttó 1200 lejre emelik a minimálbért, az országban a legnagyobb, egyenlő értékű fizetése pedig az államfőnek, a miniszterelnöknek, a képviselőház és a szenátus elnökének, valamint a legfelsőbb bíróság vezetőjének lesz – nyilatkozta Rovana Plumb munkaügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető rámutatott: jelenleg különböző lehetséges forgatókönyveket elemeznek a pénzügyminisztérium szakértővel, hamarosan pedig tárgyalni fognak az alkalmazottakat képviselő szövetségekkel, illetve a többi illetékes minisztérium szakembereivel is.
„Idén sikerült megemelni a két kulcsfontosságú ágazatban – az egészségügyben és a tanügyben – a béreket. A továbbiakban más közalkalmazottakkal is foglalkozunk: a helyi és megyei, valamint a központi állami intézmények munkatársainak is kedveznünk kell, hiszen esetükben meglehetősen rég emelték a fizetéseket, ezért a személyzet nem motivált” – fogalmazott Plumb.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!