
Kétszeresére, 42 lejről 84 lejre emelik a 2 és 18 év közötti kiskorúaknak járó gyermekpénz havi értékét, az erre vonatkozó törvénymódosító indítványt szerdán fogadta el a képviselőház. Az intézkedés évi 1,76 milliárd lejes pluszkiadást jelent az államkasszának.
2015. május 20., 16:182015. május 20., 16:18
A módosítást Cristina Pocora nemzeti liberális (PNL) képviselő kezdeményezte, aki elmondta: pártja azt szeretné, ha a gyermekpénz értékét 200 lejre növelnék – amennyit a gyerek kétéves koráig eddig is megkaptak a szülők –, de tisztában vannak vele, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg, első lépésben pedig a költségvetés az összeg megkétszerezését engedi meg.
A képviselő hangsúlyozta: a kiskorúaknak járó juttatást 2009 januárja óta nem módosították, holott az infláció megkövetelte volna ezt, a fogyasztó árak ugyanis azóta 20 százalékponttal emelkedtek.
Az indítványban az is szerepel, hogy az Európai Unióban a gyerekpénz átlagosan 210 euró, miközben egy Romániában élő kiskorú alig 10 eurót kap havonta, az ország ezzel a sor végén szerepel. „Mintegy 3,6 millió gyermekről beszélünk, akiknek több mint 48 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a szükséges forrásokat a támogatásukra” – hangsúlyozta Cristina Pocora.
Az intézkedéssel kapcsolatban Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyan támogatja a gyerekpénz növelését, de hiányolja, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg azokat a finanszírozási forrásokat, amiből fedezni lehet a közel 1,8 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányfő szerint ebben az évben és jövőben még sikerül kiszorítani a szükséges összeget, de „mégiscsak meg kellett volna jelölni egy hosszú távú forrást”. Hozzátette: erről már Klaus Johannis államfővel és a képviselőház elnökével is egyeztetett.
Cristina Pocora erről úgy vélekedett: „a kormány feladata, hogy finanszírozást találjon a parlament által elfogadott törvények megvalósításához”. „Úgy gondolom, hogy a pénz megvan, hiszen Victor Ponta gyakran hangoztatja, hogy az ország gazdasága növekszik, bővül a büdzsé. Ilyen körülmények között csak a prioritási listát kell felállítani, szerintem pedig a gyermekek egyértelműen a legfontosabbak” – fogalmazott a PNL-s képviselő.
A képviselőház munkaügyi bizottsága egyébként kedden elutasította az indítványt, a PSD-s honatyák szerint ugyanis a kezdeményezés megvalósítására egyelőre nincs anyagi fedezet, és majd a munkaügyi minisztérium fog javaslatot kidolgozni a gyerekpénz növelésére. Ennek ellenére a képviselőház végül rábólintott a módosításra.
Az alsóház szerdai ülésén az RMDSZ képviselői is igennel szavaztak a gyerekpénz emeléséről – tájékoztatott közleményében a szövetség. A plénumi vitán az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly Maros megyei képviselő ismertette. Mint rámutatott: Romániában támogatásra jogosult minden olyan 18 év alatti személy, aki valamilyen tanintézetben tanul, illetve amennyiben már betöltötte 18. életévét, a középiskola vagy szakiskola befejezéséig részesül a juttatásban.
Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője ugyanakkor elmondta: elfogadhatatlan, hogy Romániában mint az Európai Unió tagállamában a gyerekpénz értéke 35-ször kisebb az uniós átlagnál.
Eltörölnék a gyes felső határát
A gyermeknevelési támogatás felső határának eltörlését javasolja Rovana Plumb munkaügyi miniszter, aki szerint az intézkedés növelné a gyermekvállalási kedvet. Jelenleg az anyák fizetésüknek egy bizonyos százalékát kapják meg gyermeknevelési juttatásként, azonban az összeg nem haladhatja meg a 3400 lejt az egy évig otthonmaradó, illetve az 1200 lejt a kétéves szabadságot igénylő kismamák esetében. A tárcavezető elmondása szerint ezt a határt törölnék el, arról azonban nem beszélt, hogy ez mikortól lépne hatályba.
Rovana Plumb ugyanakkor egy másik, a kismamák számára előnyös javaslatot is tett: szerinte a szülés után járó 18 hetes szabadság alatt az anyáknak nem bérük 85 százalékát kellene megkapniuk, hanem a megelőző 12 hónapban kapott fizetésük átlagát. „A szülés utáni időszak nem egyenlő a betegszabadsággal, a 18 hét alatt pedig semmilyen módon nem kellene büntetni a kismamákat” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Minden közalkalmazott bérét növelnék jövőre
Javában zajlik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozása, amelynek értelmében jövő évtől havi bruttó 1200 lejre emelik a minimálbért, az országban a legnagyobb, egyenlő értékű fizetése pedig az államfőnek, a miniszterelnöknek, a képviselőház és a szenátus elnökének, valamint a legfelsőbb bíróság vezetőjének lesz – nyilatkozta Rovana Plumb munkaügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető rámutatott: jelenleg különböző lehetséges forgatókönyveket elemeznek a pénzügyminisztérium szakértővel, hamarosan pedig tárgyalni fognak az alkalmazottakat képviselő szövetségekkel, illetve a többi illetékes minisztérium szakembereivel is.
„Idén sikerült megemelni a két kulcsfontosságú ágazatban – az egészségügyben és a tanügyben – a béreket. A továbbiakban más közalkalmazottakkal is foglalkozunk: a helyi és megyei, valamint a központi állami intézmények munkatársainak is kedveznünk kell, hiszen esetükben meglehetősen rég emelték a fizetéseket, ezért a személyzet nem motivált” – fogalmazott Plumb.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!