2010. szeptember 05., 13:292010. szeptember 05., 13:29
Ioan Botiş munkaügyi miniszter szombaton elismerte, a szakmai jövedelmek utáni járulékok 35 százalékra történő megemeléséről szóló sürgősségi rendelettervezetről első olvasatban, informálisan tárgyaltak a kormányfővel, döntés viszont nem született.
Az új tárcavezető leszögezte: egyelőre csak bemutatták a módosító tervezetet, a kormány figyelembe veszi a közvita időszakában érkező javaslatokat is. Mint mondta, maga is figyelmesen elemzi a jogszabálytervezetet és a beérkező módosító javaslatokat. „Amikor a kormánynak lesz hivatalos álláspontja, közölni fogom” – mondta Botiş, aki pénteken váltotta Mihai Şeitant a munkaügyi minisztérium élén.
Emil Boc kormányfő pénteken nem hivatalos találkozón tárgyalt az új pénzügyi és munkaügyi miniszterekkel, Gheorghe Ialomiţianuval és Ioan Botişsal az állami alkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény különféle, a minimálbér különböző értékeitől függő változatairól, valamint a 2010/58-as sürgősségi kormányrendelet módosításáról és annak alkalmazási módszertanáról.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter az Emil Bockal folytatott megbeszélés után elmondta, a 2010/58-as sürgősségi rendelet és az alkalmazási módszertan módosítását a Gazdasági és Szociális Tanácsban történő megvitatásuk után véglegesítik, és a kormány jövő heti ülésén terjesztik elő.
A 2003/571-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, 2010 júniusában kibocsátott 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alaphoz is hozzá kell járulniuk.
Csütörtökön közvitára bocsátották a 2003/271-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelés szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36%-ának, legtöbb 35%-ának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5%-ról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5%-ról 0,78%-ra növekedne.
| Ellentét. Cristian Godinac szakszervezeti elnök ellenzi, Ioan Botiș új munkaügyi miniszter támogatja a tervezetet |
A tervezet révén bevezetnék a 0,85%-os járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15%-0,85% közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre.
A jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton kijelentette, hogy elfogadhatatlannak találja a befizetendő járulékok összegének jelentős megemelését. „Nem ismerem a tervezetet, de semmiképp sem fogunk elfogadni egy ilyen intézkedést. Mi szeretnénk megszüntetni a járulékok befizetésével kapcsolatos bürokráciát, oly módon, hogy a nyilatkozatok leadása a munkáltatók kötelezettsége legyen. Más jellegű változtatásokat nem fogunk elfogadni, sem most, sem a jövőben” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor művelődési miniszter is, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nem ért egyet a tervezettel. „Ha valaki növelni akarja a hozzájárulásokat, annak bejelentését koalíciós egyeztetés kell megelőzze” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy a koalíció nem tárgyalt a témáról.
Cristian Godinac, a több mint 9000 romániai újságírót tömörítő MediaSind elnöke közölte, az érdekvédelmi szervezet jogi úton fogja kezdeményezni a kormányrendelet érvénytelenítését, ha a Boc-kabinet megemeli a fizetendő járulékok összegét. Godinac azt is elmondta, hogy a MediaSind kifogással élt az 58-as sürgősségi rendelettel szemben is. Amennyiben ezt szeptember 16-áig nem vonja vissza a kormány, a közigazgatási bírósághoz fordulnak annak érvénytelenítése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok