2010. szeptember 05., 13:292010. szeptember 05., 13:29
Ioan Botiş munkaügyi miniszter szombaton elismerte, a szakmai jövedelmek utáni járulékok 35 százalékra történő megemeléséről szóló sürgősségi rendelettervezetről első olvasatban, informálisan tárgyaltak a kormányfővel, döntés viszont nem született.
Az új tárcavezető leszögezte: egyelőre csak bemutatták a módosító tervezetet, a kormány figyelembe veszi a közvita időszakában érkező javaslatokat is. Mint mondta, maga is figyelmesen elemzi a jogszabálytervezetet és a beérkező módosító javaslatokat. „Amikor a kormánynak lesz hivatalos álláspontja, közölni fogom” – mondta Botiş, aki pénteken váltotta Mihai Şeitant a munkaügyi minisztérium élén.
Emil Boc kormányfő pénteken nem hivatalos találkozón tárgyalt az új pénzügyi és munkaügyi miniszterekkel, Gheorghe Ialomiţianuval és Ioan Botişsal az állami alkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény különféle, a minimálbér különböző értékeitől függő változatairól, valamint a 2010/58-as sürgősségi kormányrendelet módosításáról és annak alkalmazási módszertanáról.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter az Emil Bockal folytatott megbeszélés után elmondta, a 2010/58-as sürgősségi rendelet és az alkalmazási módszertan módosítását a Gazdasági és Szociális Tanácsban történő megvitatásuk után véglegesítik, és a kormány jövő heti ülésén terjesztik elő.
A 2003/571-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, 2010 júniusában kibocsátott 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alaphoz is hozzá kell járulniuk.
Csütörtökön közvitára bocsátották a 2003/271-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelés szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36%-ának, legtöbb 35%-ának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5%-ról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5%-ról 0,78%-ra növekedne.
| Ellentét. Cristian Godinac szakszervezeti elnök ellenzi, Ioan Botiș új munkaügyi miniszter támogatja a tervezetet |
A tervezet révén bevezetnék a 0,85%-os járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15%-0,85% közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre.
A jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton kijelentette, hogy elfogadhatatlannak találja a befizetendő járulékok összegének jelentős megemelését. „Nem ismerem a tervezetet, de semmiképp sem fogunk elfogadni egy ilyen intézkedést. Mi szeretnénk megszüntetni a járulékok befizetésével kapcsolatos bürokráciát, oly módon, hogy a nyilatkozatok leadása a munkáltatók kötelezettsége legyen. Más jellegű változtatásokat nem fogunk elfogadni, sem most, sem a jövőben” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor művelődési miniszter is, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nem ért egyet a tervezettel. „Ha valaki növelni akarja a hozzájárulásokat, annak bejelentését koalíciós egyeztetés kell megelőzze” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy a koalíció nem tárgyalt a témáról.
Cristian Godinac, a több mint 9000 romániai újságírót tömörítő MediaSind elnöke közölte, az érdekvédelmi szervezet jogi úton fogja kezdeményezni a kormányrendelet érvénytelenítését, ha a Boc-kabinet megemeli a fizetendő járulékok összegét. Godinac azt is elmondta, hogy a MediaSind kifogással élt az 58-as sürgősségi rendelettel szemben is. Amennyiben ezt szeptember 16-áig nem vonja vissza a kormány, a közigazgatási bírósághoz fordulnak annak érvénytelenítése érdekében.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.