Fotó: Kristó Róbert
Több hónapos kényszerszünet után hétfőn újra kinyílt a csíkszentkirályi Borsáros-fürdő, ám azt továbbra is a községháza fogja működtetni, mivel a bérbeadási kísérlet kudarcot vallott. A fürdő iránt két vállalkozó is érdeklődött, végül azonban egyik sem vállalta el az üzemeltetését. A létesítményt múlt év végén zárták be, mivel annak téli üzemeltetési költségei túlságosan magasak lettek volna.
2014. május 12., 12:532014. május 12., 12:53
„Két vállalkozóval is folytattunk tárgyalásokat, ám végül nem sikerült megegyezni egyikkel sem\" – tájékoztatott Székely Ernő, az ásványvízforrásairól híres Hargita megyei település polgármestere.
A községvezető kiemelte, az egyik tényező, amiért egyik cég sem vállalta a működtetést, a létesítmény éves ingatlanadója volt, amely megközelíti a 12 ezer lejt. „Így nem maradt más választásunk, mint hogy a tavalyi körülményekhez hasonlóan május 12-től újra megnyissuk a fürdőt” – említette az elöljáró.
Több vendég kellene az önfenntartáshoz
Mint arról már beszámoltunk, nem tudja nyereségesen működtetni, ezért inkább magáncégre bízta volna a Borsáros-fürdőt a csíkszentkirályi önkormányzat. A település elöljárói szerint a községháza lehetőségei korlátozottak, így nem tudnak olyan jellegű fejlesztéseket végezni, amelyek garantáltan növelnék a létesítmény látogatottságát. Véleményük szerint egy vállalkozásnak sokkal nagyobb mozgástere lenne ilyen téren.
A településvezető egyébként már többször kifejtette, a fedett létesítményt az eddigiekhez képest több vendégnek kellene látogatnia ahhoz, hogy önfenntartó legyen. Múlt év tavaszától például átlagban napi 10-12 fürdőző váltott belépőt – ez a tavalyelőtti naponkénti 7-8-as átlaghoz képest jobbnak mondható ugyan, de még nem elégséges.
Ahhoz ugyanis, hogy megtérüljenek a fenntartási költségek, átlagosan naponta 15-20 vendég kellene. A kevés látogató miatt a téli hónapokban rendszerint bezárják a fürdőt, hiszen ezekben az időszakokban a nyárihoz képest a többszörösére nőne a fenntartási költség.
Mégis vannak tervek fejlesztésre
Az elképzelések szerint a költségek csökkentését eredményezné, ha sikerülne kiépíteni azt a napelemes rendszert, amely a fürdő működtetéséhez szükséges energiát állítaná elő. Az elképzelések szerint LEADER-pályázat keretében végeznék el a beruházást. Ugyancsak LEADER-programon keresztül szeretnék elkezdeni a gyógyfürdő területén egy sportpálya, egy játszótér, gyalogos ösvények, illetve egy parkoló kiépítését.
A hétfőtől üzemelő fürdő naponta 14-20 óra között várja vendégeit; a napi belépő ára 10 lej, a szauna használatára további 5 lejt kell fizetni.
A létesítményt hivatalosan 2010. december 17-én adta át Elena Udrea akkori turisztikai és regionális fejlesztési miniszter, „bürokratikus akadályok” miatt azonban a látogatók csak 2012 nyarától használhatják. A fedett fürdőben mosdókat, öltözőket, kazánházat alakítottak ki és bevezették a központi fűtést.
A medencében 34-35 Celsius-fokra melegített borvíz, továbbá szauna és hat férőhelyes jakuzzi áll a látogatók rendelkezésére. Négy, vendégek elszállásolására alkalmas kis házikót is építettek a fürdő területén. A Borsáros-fürdőt érintő beruházást a Hargita megyei önkormányzat által, illetve központi forrásokból is finanszírozták, értéke megközelíti a 800 ezer lejt. Tavaly a létesítményhez tartozó külső medencét is felújították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!