Nem álom többé. Azok is csatlakozhatnak a gázhálózathoz, akik eddig anyagi okokból nem tudtak
Fotó: MTI
Robbanásszerűen megnő az elkövetkező időszakban a földgázhálózatra való csatlakozást igénylők száma, miután törvény kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ingyen engedjenek hozzáférést a hálózathoz a fogyasztóknak. Szakértők szerint ugyanakkor ez áremelést vonhat maga után.
2020. október 01., 16:292020. október 01., 16:29
2021. szeptember 10., 12:172021. szeptember 10., 12:17
Várhatóan gázáremelést eredményez, hogy törvény kötelezi a szolgáltatókat, csatlakoztassák ingyen a hálózatra az új fogyasztókat, a költségeket beleszámolják ugyanis a szállítói, illetve az elosztói díjba, ezt pedig a szolgáltató ráterheli a fogyasztói számlákra – vallják a szakemberek, akik egyúttal a csatlakozók számának robbanásszerű növekedésére számítanak, annál is inkább, hogy az önkormányzatok európai uniós pénzt hívhatnak le a gázhálózat kiépítésére.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a parlament „durván belenyúlt” a törvénybe, ám ezt a potenciális fogyasztók többéves elégedetlensége, rengeteg panasza eredményezte, hiszen
A 2020/155-ös törvény többek között előírja, hogy azokat az ipari fogyasztókat, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz, ingyen kell rácsatlakoztatni, a háztartási fogyasztók esetében pedig a távolságtól függetlenül ingyenes a csatlakozás. A villamos energia kapcsán úgy rendelkezik a törvény, hogy csak az ipari fogyasztókat kell ingyen rákötni a hálózatra, ha az nincs 2500 méternél távolabb. A csatlakozás és az ezzel járó munkálatok költségét az elosztó vállaltra ruházták át.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az érvénybe lépése után számított 90 napon belül az ANRE-nek a másodlagos szabályzatokat hozzá kell igazítania a törvénybe előírtakhoz. Nagy-Bege Zoltán rámutatott, augusztus óta folyamatosan különböző rendeleteket bocsátanak közvitára, a múlt héten a gázszállító hálózathoz történő csatlakozás szabályzatát már módosították, és jelenleg közvitán van az elosztórendszerbe történő csatlakozás szabályzatának módosítása. Ehhez ezen a héten várják a hozzászólásokat, a módosító javaslatokat, várhatóan a szabályozó tanács október 9-én vitatja meg és hagyja jóvá.
Ezeket a módosításokat nem a hatóság javasolta, politikai döntés volt a törvény elfogadása, amit most alkalmazni kell – húzta alá Nagy-Bege Zoltán. Rámutatott: a csatlakozás költségeit bele kell majd számolni a szállítási, illetve az elosztói díjba, azt pedig még nem lehet megmondani, milyen szintű, de mindenképpen áremelést eredményez majd. A szakember arra is kitért, hogy vitatható, mennyire korrekt az új jogszabály, hiszen
Fotó: Hargita Megye Tanácsa sajtószolgálata
„Mindenképpen létezett elégedetlenség a potenciális fogyasztók részéről, hiszen a csatlakozás költséges volt, és lassan működött. További panaszokra adott okot, hogy az elosztócégek csak akkor kezdték el a csatlakozási munkálatokat, ha az számukra gazdaságilag kifizetődő volt, meghatározott időn belül a beruházás megtérült. A hatóság jóváhagyott egy számítási módszertant erre vonatkozóan, ez alapján bírálták el a kéréseket. Ha a hálózat kiépítése gazdaságosnak bizonyult a számítások szerint, a szolgáltató állta a hálózat kiépítésének költségeit, ellenkező esetben önrészt kértek erre is a fogyasztóktól. A módszert alkalmazva, sok esetben olyan nagy összegű önrész jött ki, ami elbátortalanította a kérelmezőket” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette: minden helyzet – legyen lakóház, társasház, utca, negyed, vagy település – esete különböző, ezeket nem lehet egy kaptafára húzni, de az elégedetlenség mindenképpen általános volt.
Az ANRE-nél arra számítanak, hogy ha a szabályzat életbe lép, és ingyenes lesz a csatlakozás, megnő az igénylés. Nagy-Bege elmondása szerint amúgy
Így azt írják elő, hogy az ingyenesség csak abban az esetben kötelező, ha már felépült, lakott ház csatlakozását kérik, vagy az ingatlan épülőben van, de már minden engedélyt kiváltott a tulajdonos.
Az elosztónak akkor éri meg a több fogyasztó, ha az magasabb fogyasztást generál, akkor tudják az új csatlakozási pontokat gazdaságosan kiépíteni és működtetni, ha az többletfogyasztást eredményez.
Országos szinten az elmúlt három-négy évben átlagosan évente 100-150 ezer új fogyasztó jelent meg, ami nem kevés ugyan, de az igénylés ennél sokkal magasabb volt – fejtette ki az alelnök. A földgázelosztók egyszerűen nem tudtak annyi csatlakozási pontot kiépíteni, amennyi kérés erre befutott. A késének több oka is volt, egyrészt a szakemberhiány, másrészt a különböző építési engedélyek kiváltásának csúszása. Ugyanis minden egyes munkálatra építkezési engedélyt kell kiváltania a szolgáltatónak, ez a nagyobb városokban bonyolult, és hosszabb ideig is tart. Másrészt
Fotó: Pinti Attila
A csatlakozás ingyenessége mellett a kormány gázhálózat-fejlesztési programja is hozzájárul az igénylések robbanásszerű növekedéséhez – vetíti előre a hatóság alelnöke. Az önkormányzatok ugyanis sok százmillió eurós uniós támogatást hívhatnak le az európai uniós forrásokért felelős minisztériumtól a gázhálózat kiépítésére.
A nyár folyamán elfogadott 2020/128-as sürgősségi kormányrendelet alapján
Nagy-Bege Zoltán kifejtette, két eset van arra, hogy egy településen földgázhálózat épülhessen. Az önkormányzatnak mindenképpen koncesszióba kell adnia a gázelosztói tevékenységet, ahol már van erre szerződés, abba belefoglalták, hogy az elosztócég milyen hálózatot épít ki, melyik utcákba viszi el a gázt. Ilyen helyzetben a szolgáltatónak kötelessége fejleszteni, ezt a törvény is megerősíti. Ahol pedig még nincs koncessziós szerződés, az önkormányzat pályázhat európai uniós támogatásra. A program nemcsak a településen belüli hálózat kiépítését, a csatlakozópontok létrehozását finanszírozza, hanem a szállítóhálózatra való csatlakozást, a gáznyomás-szabályozó állomás megépítését, ami jelentős része a beruházásnak.
„Romániában hatalmas a potenciál, hiszen jelenleg a háztartások hozzávetőleg egyharmada van rácsatlakozva a gázhálózatra, mintegy 4 millió fogyasztó. Ehhez képest a villamosenergia-hálózaton több mint 9 millió fogyasztó van. Magyarországon ugyanakkor 95 százalék felett van a gázhálózatra csatlakozottak aránya” – vont párhuzamot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta, nem életszerű, hogy ezt az arányt Románia pár éven belül eléri, viszont valószínű, hogy ebben az időszakban a háztartások több mint 50 százalékában lesz földgáz, ha a programot folytatják, és a szakemberhiányt is sikerül leküzdeni.
Nagyon fel kell gyorsítani viszont ehhez a tempót, a Ziarul Financiar gazdasági napilap július közepén közzétett elemzése szerint az elmúlt hat évben a gázhálózat bővülési üteme évi 730 kilométer körül alakult,
Romániában ehhez képest a tavalyi év végén közel 42 300 kilométer hosszú volt a gázvezeték-hálózat.
Fotó: Pinti Attila
Magyarországgal bezzegelt ugyanakkor a nyáron Ludovic Orban miniszterelnök is, amikor bejelentette, hogy egymilliárd eurót fordít Románia a következő hét évben uniós alapokból a települések gázelosztó hálózatainak kiépítésére; a cél a gázhálózatra csatlakozott háztartások számának megduplázása. A kormányfő rámutatott, bár Romániának jelentős gáztartalékai vannak, a lakosság mindössze 35 százalékához jut el jelenleg a földgáz, emiatt sokan fával vagy más energiahordozóval fűtenek, ami drágább, és szennyező. Összehasonlításképpen Orban is arról beszélt, hogy ehhez képest Magyarországon – amely a földgáztartalékok szempontjából nem mérhető Romániához – a lakosság 90 százaléka részesül a földgázszolgáltatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!