2009. augusztus 14., 10:022009. augusztus 14., 10:02
A jóváhagyott intézkedések az EU összesített hazai össztermékének (GDP) 31,2 százalékát teszik ki, és a tavaly október óta idén július közepéig ténylegesen elköltött összegek is elérik az összes GDP 12,6 százalékát. A brüsszeli bizottság tavaly októbertől most július közepéig 11 állami garanciavállalást, 6 tőkefeltöltést és további 5 olyan ügyletet hagyott jóvá a tagországokban, amelyekben mindkét segítség szerepelt.
E kétféle módszeren kívül 40 további állami támogatási ügyletet hagyott jóvá a bizottság, ezek segítséget adtak a „mérgezett” értékpapírok semlegesítéséhez és a piaci likviditás fenntartásához. A 27 tagállam közül csak kilencben nem költöttek közpénzt a pénzügyi szektor támogatására.
Arányosan a legtöbbet a dán kormány hagyta jóvá: a bankvilág rendbehozatalára jóváhagyott állami keretek a GDP 259,4 százalékát teszik ki, de a már tényleges elköltött összeg csupán a GDP fél százalékát érte el eddig. Arányosan a legkevesebbet Olaszországban hagyta jóvá a kormány a bankok támogatására: a GDP 1,3 százalékát, de a garanciaprogramokból július közepéig még nem költöttek semmit.
Közép-Kelet-Európában Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nincs olyan bankmentő program, amelyhez brüsszeli bizottsági, azaz versenyfelügyeleti hozzájárulás kellett volna. Összességükben a Magyarországon jóváhagyott intézkedések kerete a GDP 7,1 százalékának, a ténylegesen felhasznált összegek a 2,7 százalékának felelnek meg, a brüsszeli bizottság által nyilvánosságra hozott táblázat szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok