2009. augusztus 14., 10:022009. augusztus 14., 10:02
A jóváhagyott intézkedések az EU összesített hazai össztermékének (GDP) 31,2 százalékát teszik ki, és a tavaly október óta idén július közepéig ténylegesen elköltött összegek is elérik az összes GDP 12,6 százalékát. A brüsszeli bizottság tavaly októbertől most július közepéig 11 állami garanciavállalást, 6 tőkefeltöltést és további 5 olyan ügyletet hagyott jóvá a tagországokban, amelyekben mindkét segítség szerepelt.
E kétféle módszeren kívül 40 további állami támogatási ügyletet hagyott jóvá a bizottság, ezek segítséget adtak a „mérgezett” értékpapírok semlegesítéséhez és a piaci likviditás fenntartásához. A 27 tagállam közül csak kilencben nem költöttek közpénzt a pénzügyi szektor támogatására.
Arányosan a legtöbbet a dán kormány hagyta jóvá: a bankvilág rendbehozatalára jóváhagyott állami keretek a GDP 259,4 százalékát teszik ki, de a már tényleges elköltött összeg csupán a GDP fél százalékát érte el eddig. Arányosan a legkevesebbet Olaszországban hagyta jóvá a kormány a bankok támogatására: a GDP 1,3 százalékát, de a garanciaprogramokból július közepéig még nem költöttek semmit.
Közép-Kelet-Európában Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nincs olyan bankmentő program, amelyhez brüsszeli bizottsági, azaz versenyfelügyeleti hozzájárulás kellett volna. Összességükben a Magyarországon jóváhagyott intézkedések kerete a GDP 7,1 százalékának, a ténylegesen felhasznált összegek a 2,7 százalékának felelnek meg, a brüsszeli bizottság által nyilvánosságra hozott táblázat szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok