
2016-ra a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében lesz a globális összlakosság együttes vagyonának több mint fele – közölte a szerdán kezdődő davosi világgazdasági fórum előtt az Oxfam.
2015. január 19., 12:462015. január 19., 12:46
A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő szervezet amerikai csoportja szerint a legtehetősebbek 2014-ben a javak 48 százalékát birtokolták. 2009-ben még 44 százalék volt ez az arány, 2016-ra viszont 50 százalék fölé emelkedik az előrejelzések szerint.
Az egyenlőtlenség megdöbbentő mértéket ölt a világban – rögzítette közleményében Winnie Byanyima, az Oxfam igazgatója, a davosi fórum társelnöke. A leggazdagabbak és a többiek közötti szakadék egyre nagyobb lesz, és ez hátráltatja a szegénység elleni globális harcot – állapította meg.
Utalt rá, hogy kilencből egy embernek nem jut elég ennivaló, és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb, mint napi 1,25 dollárból tengődik. „Valóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százaléknak több van, mint a többinek együttvéve?” – tette fel a kérdést.
Tanulmányának elkészítéséhez a szervezet a Credit Suisse globális vagyonról szóló jelentését, valamint a Forbes magazin milliárdosokat számba vevő listáját használja.
A világ dollármilliárdosai ötödének vannak érdekeltségei a pénzügyi és a biztosítási szektorban – írták. Az ő vagyonuk 11 százalékkal gyarapodott a tavalyi évben – derült ki a jelentésből. A gyógyszeriparban és az egészségügyi szektorban tevékenykedő milliárdosok vagyona még nagyobb mértékben, 47 százalékkal bővült.
„Az Oxfam aggódik amiatt, hogy e szektorok lobbiereje nagy akadályt gördíthet az adóreformok elé szerte a világon” – emelte ki közleményében a szervezet, amely szerint a két említett ágazat több mint egymilliárd dollárt fordított lobbitevékenységre Brüsszelben és Washingtonban.
A csoport az adóelkerülés elleni fellépést, az ingyenes közszolgáltatásokba való nagyobb beruházást és adóreformot szorgalmaz a problémák kezelésére.
Tavaly az Oxfam arról szóló jelentést adott ki, hogy a világ leggazdagabb 85 embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a bolygó lakossága szegényebbik fele – 3,5 milliárd ember – együttvéve. Ez a szám azóta 80-ra csökkent. 2010-ben még 388 volt – írta a szervezet, amely drámai változásként jellemezte a folyamatot.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!