
2011. február 08., 10:412011. február 08., 10:41
Amint arról korábban beszámoltunk, Traian Băsescu államfő vasárnap este közölte, hogy az érintett felek megállapodtak a feltételekről, így az IMF, az Európai Unió és a Világbank összesen 5 milliárd euró értékben nyújt hitelt Romániának. Ezt a hitelt azonban várhatóan nem használja fel az ország, hanem mindössze elővigyázatossági jellege lesz, ami azt jelenti, hogy az illetékesek csak végszükség esetén nyúlnak hozzá a pénzhez. Mint ismeretes, Traian Băsescu már a tavalyi év második felében is több ízben hangsúlyozta, hogy azért is szükség van egy ilyen típusú hitelmegállapodásra, mivel ezáltal az ország megbízhatóbbnak tűnik a külföldi beruházók szemében, erre pedig Romániának a jelenlegi gazdasági helyzetben felettébb szüksége van. Az államfő most úgy nyilatkozott, azért kötött Románia kétéves szerződést, hogy a parlamenti pártok ne tehessenek felelőtlen ígéreteket választóiknak a jövő évben, amikor helyhatósági és a parlamenti választásokra is sor kerül.
| Nem értem, miért mennek bele abba az orvosok, illetve a színészek, hogy ők is közalkalmazottak legyenek – jelentette ki vasárnap este Traian Băsescu államfő. Mint hangsúlyozta, idén is folytatódnak az elbocsátások a közszférában. Hozzátette: szerinte az orvosoknak nem kellene állami alkalmazottként tevékenykedniük. „Tudjuk, mennyibe kerül egy vizsgálat, egy műtét. Amekkora összeg ebből belefér a lakosság számára garantált csomagba, azt kifizetné az orvosoknak az egészségbiztosítási pénztár, az esetleges különbözetet pedig a betegnek kellene törlesztenie” – részletezte elképzeléseit az államfő. |
Az államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia sikeresen zárja a 2009-ben megkötött hitelszerződést, hiszen a gazdaság stabilizálódott, és megteremtődtek a tartós növekedés feltételei. „Tudom, hogy a legtöbb intézkedés, amelyet meghoztunk, igen nagy fájdalmat okozott a lakosság többsége számára. Sem én, sem a kormány, sem a parlamenti többség nem szívesen hozta meg ezeket a döntéseket, sőt mindig szem előtt tartotta azokat, akiket érint a bérek csökkenése. Azonban ezek a döntések elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy az ország ott tartson, ahol ma: Románia eltávolodott a szakadék széléről” – érvelt Traian Băsescu.
A tavasszal lejáró hitelmegállapodás kapcsán ugyanakkor azt is elmondta: Románia nem hívja le az IMF-től az egymilliárd euró értékű utolsó hitelrészletet, erre a pénzre ugyanis nincs már szüksége Bukarestnek. Az összeg a központi bank tartalékába került volna, ahol jelenleg van elegendő pénz. Az ország ugyanakkor maradéktalanul igénybe veszi az EU-bizottság által rendelkezésére
| Az újabb, ötmilliárd euró értékű készenlétihitelmeg-állapodás megkötése tulajdonképpen azt jelenti, hogy Románia a továbbiakban is függ a külföldi hitelektől – jelentett ki Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke. A szociáldemokrata politikus szerint „a kormány nem tudja biztosítani az ország szükségleteinek finanszírozásához szükséges pénzösszegeket”, ezért kénytelen újfent a nemzetközi hitelintézetek segítségét kérni. „Amikor Traian Băsescu és Emil Boc kiszáll székéből, minden egyes román állampolgár sok-sok euróval fog tartozni a Nemzetközi Valutaalapnak, valamint a külföldi bankoknak, ezeket az összegeket – amelyek Traian Băsescu kampányára, illetve Elena Udrea cégeibe mentek el – pedig a saját zsebünkből kell majd visszafizetnünk.” |
bocsátott kölcsönt, hiszen szüksége van erre a pénzre az államháztartási hiány fedezésére. Mint ismeretes, a 2009-ben megkötött, 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomag májusban jár le, és elemzők már számítottak egy újabb, kisebb és csupán elővigyázatossági megállapodásra. Románia az új hitelszerződés keretében vállalja, hogy az idén GDP-arányosan 4,5 százalékra csökkenti államháztartási hiányát, és ezt 2012-ben már 3 százalékra szorítja le.
A román pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint tavaly a deficit a GDP 6,5 százalékát tette ki, ami jobb eredmény az IMF által korábban kitűzött 6,8 százaléknál. Ugyanakkor – Traian Băsescu közlése szerint – a megállapodásban az is szerepel, hogy az országnak folytatnia kell az oktatás, valamint az egészségügy reformját, illetve meg kell erősítenie és gyakorlatba kell ültetnie a közalkalmazottak egységes bérezését célzó jogszabályt és az egységes nyugdíjtörvényt.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.