
Fotó: Pinti Attila
Megbírságolta csütörtökön a bukaresti pénzügyi felügyelet (ASF) a holland NN biztosítót, amely ügyfeleit arról tájékoztatta, hogy államosíthatják a kötelező magánnyugdíjakat, amit a román kormány időközben többször cáfolt.
A pénzügyi felügyelet a biztosítót társasági tőkéje 1 százalékával, vagyis 750 ezer lejre bírságolta. Ez a legnagyobb büntetési tétel, amelyet a felügyelet megalapítása óta kirótt. Emellett visszavonták Raluca Țintoiu vezérigazgató kinevezési engedélyét, a vezérigazgatót pedig további 100 ezer lejre bírságolták magánszemélyként.
Az NN kedden küldött ki ügyfeleinek egy elektronikus levelet, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a román közéletben felmerült a magánnyugdíjak államosításának lehetősége, és arra kérte az érintetteket, kövessék figyelemmel az erről szóló vitát.
A levél előzménye, hogy Cătălin Predoiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke április elején azt állította, a szociálliberális kormány a magánnyugdíjak államosítására készül, hogy növelje az államháztartás bevételeit, és ne lépje túl az idénre vállalt GDP-arányos 3 százalékot. Április 3-án Viorel Ștefan pénzügyminiszter cáfolta, hogy a kormány erre készülne, és kijelentette, nincs racionális alapja egy ilyen intézkedésnek.
Azóta egy másik jelentős biztosító, a BCR Pensii vezetője is megszólalt az ügyben, és arra kérte a kormányt, tegyen le az államosítás szándékáról. A holland NN biztosító, amely 1997-ben az első magánbiztosító társaságként telepedett meg Romániában, és azóta piacvezetővé nőtte ki magát, ezt követően küldte ki a tájékoztató levelet. A pénzügyminiszter szerdán a kormányülésen ismét határozottan cáfolta, hogy a román kormány ilyen lépésre készülne, ugyanis – mint mondta – a kötelező magánnyugdíjrendszer jól működik, és csaknem 7 millió résztvevője van.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanakkor kemény támadást intézett a holland biztosító ellen egy szerda esti tévényilatkozatban, amelyben felszólította az illetékes hatóságokat, hogy „nagyon erélyesen” lépjenek fel az NN-ügyben, példát statuálva ezáltal „a többi multinacionális cégnek is, amelyek sokmilliárdos nyereséget érnek el Romániában, de gúnyt űznek a románokból, a román államból\".
Közölte egyúttal, a kormánynak magyarázatot kellene kérnie a holland nagykövetségtől, Hollandia kormányától és az ING hollandiai vezetőségétől azért, amit az NN Romániában a magánnyugdíjalapok kapcsán tett. „Lehet, hogy ezt megtehették volna egy holland gyarmaton vagy volt holland gyarmaton, de Romániában ez nem megengedett. Nem indíthat senki ilyen botrányt a semmiből, hiszen nincs ilyen a kormányprogramban, nem volt egyeztetés róla a kormányban, mint ahogy a koalícióban vagy a parlamentben sem” – fogalmazott a képviselőház elnöke az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
Leszögezte egyúttal, hogy amennyiben a legfőbb ügyészség nem indít hivatalból eljárást, akkor parlamenti vizsgálóbizottság alakul, hogy kiderítse, honnan szerezte az NN biztosítótársaság a magánnyugdíjak államosításával kapcsolatos értesülést. „Egy ilyen információ a rendszer összeomlásához vezethet. Ne higgye senki, hogy ilyesmivel viccelni lehet, hogy pánikot lehet kelteni Romániában\" – hangoztatta Dragnea. Meglátása szerint a magánnyugdíjakkal kapcsolatos botrányt Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyelet elnöke robbantotta ki, így az elkövetkező időszakban elindítja a testület vezetőségének menesztését célzó parlamenti eljárást.
Csütörtökön Sorin Grindeanu kormányfő is arról beszélt, hogy az állam mindent megtesz a vétkesek felelősségre vonása érdekében. A miniszterelnök azonban az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökére, Cătălin Predoiura hárította a felelősséget. „Csalódottan nézem ezt a fajta politizálást. Megerősítem, hogy ez a szándék nem létezik, és mindazoknak, akik szóba hozzák ezt a témát és bizalmatlanságot táplálnak – legyen szó vizsgálóbizottságról, ASF-ről vagy minisztériumról – felelniük kell. Nem játszadozhatunk a híresztelésekkel, amelyek felkavarják a piacot\" – fogalmazott Grindeanu. Predoiu korábban valóban nyilatkozott úgy, hogy a kormány államosítani akarja a magánnyugdíjalapokat, hogy abból fedezze a költségvetési hiányt. Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíjak kiegészítéseként működik.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.