Még mindig megéri Magyarországon vásárolni

Románia EU-csatlakozása óta például folyamatosan csökken a bevásárlóturizmus Békés megyében, ugyanis a fogyasztói árak között ma már nincs nagy különbség. A Békéscsabára és Gyulára érkező látogatók döntő hányada nem a piacokon vásárol, hanem a bevásárlóközpontokban – mondták el a megyei kereskedelmi kamaránál.

Egyre többen turisztikai céllal látogatják a megye üdülővárosait a határon túlról, a magasabb színvonalú gyógyászati, fürdő- és rekreációs szolgáltatásokat veszik igénybe. Debrecenben és a határ menti bevásárlóközpontok parkolóiban ugyanakkor nőtt az utóbbi napokban a román rendszámú gépkocsik száma – tapasztalta az MTI tudósítója. A nagy debreceni bevásárlóközpontok eddig is kedvelt célpontjai voltak a határ mentén élőknek, de míg korábban többnyire Nagyváradról és környékéről érkeztek a vásárlók, most távolabbi térségekből is.

Jóval érzékenyebben reagálnak eközben a forint-euró árfolyammozgásra azok a szlovák állampolgárok, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyével szomszédos felvidéki településeken élnek. Amikor egy euróért 320 forintnál is többet adtak, a Miskolctól csaknem kilencven kilométerre lévő Kassáról is átautóztak bevásárolni a borsodi megyeszékhelyre. Ahogy erősödött a forint, valamelyest csökkent a bevásárlóturizmus, illetve főleg a határ menti településekre, Sátoraljaújhelyre, Encsre korlátozódott. Komárom-Esztergom megye határ menti bevásárlóközpontjai és benzinkútjai szintén célpontjai a magas euróárfolyam miatt a szlovák bevásárlóturizmusnak. Győrben főként a hipermarketekben érezhető a szlovák vásárlók jelenléte. Elmondásuk szerint a túloldalon negyed euróról indul a zsemle darabja, 80 centről a tej literje, de sört sem igen kapni 60-65 centnél olcsóbban. Ehhez képest akár 20–40 százalékot is spórolhatnak a magyarországi oldalon.

Azonban egyre kevésbé éri meg tankolni és bevásárolni Kárpátalján: az ukrajnai áremelések és a határellenőrzés szigorodása miatt kevesebb magyar, illetve romániai látogat vásárolni a szomszédos országba.