Még csak álom a német vendég

A híroldal újságírója annak apropóján jelentette ezt ki, hogy egy erre vonatkozó egyezményt írt alá a Romániai Gyógyfürdők Szövetsége (OPTBR), az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) és a romániai turizmust Németországban népszerűsítő hivatal.

A szakemberek szerint azonban még évekig kell várni, amíg ez a célkitűzés a gyakorlatban is megvalósul. Az egyezmény tulajdonképpen csak kiindulópontja egy folyamatnak, hogy a hazai gyógyfürdőkben, a gyógykezelést biztosító négycsillagos szállodák Németországban is elismert tanúsítványt kapjanak.

A legfontosabb láncszem még hiányzik

„Ez még egyelőre csak egy lehetőség, ami a gyakorlatban pár év múlva valósulhat csak meg” – szögezte le megkeresésünkre Godra Árpád. A szovátai Danubius Health Spa Resort értékesítési igazgatója kifejtette, ahhoz, hogy a romániai kezelőbázisok, gyógyfürdők a német egészségbiztosítók partnerei lehessenek, a megegyezésből egyelőre épp a legfontosabb fél hiányzik: a német egészségbiztosítási pénztárak szövetsége. Ez a szakmai szervezet pedig rendkívül szigorú feltételeket szab: egy minőségbiztosító rendszer alkalmazását és ez alapján kiállított tanúsítványt kér.

Godra Árpád hangsúlyozta, többéves folyamat a feltételek teljesítése, és az még csak lehetőségét teremti meg annak, hogy a különböző német biztosítókkal szerződést köthessenek a romániai gyógykezelőközpontok. S még ez is csak egy lépés, csak annyit jelent, hogy a romániai gyógyfürdők egyáltalán versenyhelyzetbe kerülhetnek a már német tanúsítvánnyal rendelkező európai gyógyfürdőkkel. „Ezután lehet csak megküzdeni a vendégért valamilyen piaci előny mentén, ami lehet a természeti adottság, de Romániában leginkább az ár” – szögezte le Godra Árpád. Hozzátette, mindenképpen üdvözlik, hogy a romániai szakmai szervezetek, a szakhatóság keresi a kitörési lehetőségeket, de ez egyelőre még csak műhelymunka.

A folyamat elindítása is hasznos lehet

Kutatásokra van szükség, tanulmányokkal kell alátámasztani a különböző kezelések, mofetták, borvizek gyógyhatását, hiszen például a kovásznai kezelések orvosi javallatát az országban sokan ismerik, ám külföldön ez nem ennyire egyértelmű – vallja eközben Albert Zoltán. A Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke hangsúlyozta, már az is generálhat turisztikai beruházásokat, fejlődést, ha a német tanúsítványok megszerzésének a folyamatát elindítják a hatóságok, a szakmai szervezetek.

Emlékeztetett, a helyi piacot kiszolgáló egységek gyakran megelégedtek a gyenge szolgáltatásokkal, például Kovásznán jól működött az állami gyógykezelési jegyekkel érkezőkre alapozott forgalom. „A román egészségbiztosító évekig jó fejőstehénként működött, a kezelőbázisok nem fektettek be semmit, gyenge szolgáltatást kínáltak, de a rendes piaci árat felszámolták a biztosítónak” – idézte fel a turisztikai szakember, aki ellenben ma már azt tapasztalja, hogy az utóbbi időben kezdtek ráeszmélni, hogy ez így sokáig már nem tartható, s Kovásznán több szállodát is fejlesztettek.

Készülni kell

A gyógyfürdőknek és a kezelő­központoknak is fel kell készülniük az ilyen jellegű kihívásokra – véli hasonlóképpen Albert Tibor. Tusnádfürdő polgármestere megkeresésünkre kifejtette, a Hargita megyei fürdőváros és több szállodája is igyekszik megfelelni az európai minősítésrendszer feltételeinek. Például ezért lobbiztak és szerezték meg három évvel ezelőtt az országos érdekeltségű gyógyfürdőhely minősítést is. Jelenleg a Tusnádfürdőre látogató turisták 85 százaléka román állampolgár, a 15 százalék pedig magyarországi. A külföldieket főleg a távolság riasztja el, de Albert Tibor abban bízik, hogy ha javul az infrastruktúra, autópályák, repterek épülnek, ez az akadály is elhárul.

Félixre már érkeznek németek

A Bihar megyei Félixfürdőn lényegesen több külföldi fordul meg, ám az illetékesek szerint mindenképp az előnyükre válhat a most elindult folyamat. Cătălin Șipoș, a Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát működtető Turism Felix Rt. illetékese a Krónika megkeresésére elmondta, jelenleg is vannak vendégeik, akiknek a kezelését visszatéríti az egészségügyi biztosító, gyakran igényelnek ugyanis tőlük tételes kimutatást a Romániában igénybe vett szolgáltatásokról.
Tapasztalata szerint egyébként a Félixre érkező német vendégeiket elsősorban a kezelés hatása érdekli, ezért vannak olyanok is, akik évente kétszer is ellátogatnak hozzájuk.

„Többnyire nyugdíjasok, akik elő-, illetve utószezonban szoktak jönni. Ilyenkor, szeptemberben és októberben, illetve április–május környékén” – ecsetelte. Hozzátette, mindebben az is közrejátszhat, hogy nekik megvan a legszigorúbb kritériumrendszerrel bíró, nemzetközi EFTA-akkreditálásuk, amelyet minden évben épp németek auditálnak. Kolléganője – mint mondta – részt vett azon a börzén, ahol a megállapodásról szó esett, tájékoztatása szerint a romániai gyógykezelés kilencven százalékát térítik majd meg a biztosítók, tíz százalékát a turistának kell majd állnia.

A szakember egyúttal emlékeztetett, hogy 1990 előtt minden kelet-európai országban igénybe vett gyógyfürdőkezelést megtérítettek az akkor még egységes egészségügyi biztosítók, ennek is tudható be az ágazat akkori virágzása.