Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket
Törvénnyel kötelezné egy – kormánypárti és ellenzéki honatyák által közösen beterjesztett – jogszabályjavaslat jótékonyságra a cégeket: a szenátus előtt levő tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amit muszáj lenne a vállalkozásoknak szponzorációra fordítaniuk. A szakember szerint a javaslat több sebből vérzik.
2019. április 16., 16:562019. április 16., 16:56
2019. április 16., 17:002019. április 16., 17:00
Sürgősségi eljárással tárgyalják a szenátusban azt a tervezetet, amit a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja nyújtott be, és amely úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a profitadó 30 százalékát kötelező módon szponzorációra kellene fordítaniuk a vállalkozásoknak. A tervezetben az is szerepel, hogy a sportegyesületeket, sportiskolákat is támogatniuk kell. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azonban tegnap a Krónika megkeresésére közölte: sportügyek mellett elkötelezett emberként akár örülhetne is a kezdeményezésnek, de az több sebből vérzik.
A tervezetet 31 szociáldemokrata és két liberális párti képviselő írta alá, és ebben az áll, hogy a szponzoráció minden Romániában bejegyzett vállalkozásra kötelező érvényű lenne, a profitadó, illetve a mikrovállalkozások esetében a forgalmi adó 30 százalékát kellene erre a célra felajánlaniuk. A módosítás arra is kitér, hogy utólag egy kormányhatározatban kell leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Sőt ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás egy újabb „bizonyos százalékát” a sportiskoláknak kellene megkapniuk.
Arra is kitérnek: „álprobléma”, hogy ezzel megrövidítik az állami költségvetést, hiszen a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, és a pénz tetemes része a társadalombiztosítási járulékok, adók formájában visszajutna az államkasszába. Szerintük legalább 100 ezer új munkahely jönne létre a sportegyesületeknél, sportiskoláknál, másrészt ha a sport nagyobb támogatást kap, a lakosság, a gyerekek általános egészségi állapota is javul.
„A tervezet szakmailag kifogásolható, nagyon sok módosításra, javításra szorul, mindez a bizottsági vitán terítékre kerül” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Hangsúlyozta, elkötelezett támogatója a sportnak, de a vállalkozókat nem lehet szponzorációra, mecenatúrára kötelezni. „Ez így elfogadhatatlan, hiszen ez a fajta támogatás a világon mindenhol önkéntes alapon működik” – mutatott rá a székelyföldi politikus. Hozzátette, szakszerűtlen megfogalmazások vannak a szövegben, hiszen egy törvényben „nem ildomos” ilyeneket beleírni, hogy „egy bizonyos százalék”. Szerinte a pénzügyminisztérium véleményezését is meg kell várni, ami borítékolhatóan negatív lesz, hiszen a költségvetési kiesést valahonnan pótolni kellene.
– részletezte a szenátor.
Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi szponzorációs rendszerben is vannak még tartalékok, a romániai társadalom még nem érett meg arra, hogy az ebben rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználja. Egyrészt a vállalkozók részéről sincs teljes nyitottság, elkötelezettség, de a másik oldalon sem alakultak ki azok a hálózatok, hogy ezeket az összegeket lehívják, és rendeltetésszerűen, előírásosan elköltsék. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet évről évre javul.
Mint ismeretes, a profitadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a profitadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó húsz százalékával szponzorálhatnak, és az idén eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
1 hozzászólás