Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket
Törvénnyel kötelezné egy – kormánypárti és ellenzéki honatyák által közösen beterjesztett – jogszabályjavaslat jótékonyságra a cégeket: a szenátus előtt levő tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amit muszáj lenne a vállalkozásoknak szponzorációra fordítaniuk. A szakember szerint a javaslat több sebből vérzik.
2019. április 16., 16:562019. április 16., 16:56
2019. április 16., 17:002019. április 16., 17:00
Sürgősségi eljárással tárgyalják a szenátusban azt a tervezetet, amit a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja nyújtott be, és amely úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a profitadó 30 százalékát kötelező módon szponzorációra kellene fordítaniuk a vállalkozásoknak. A tervezetben az is szerepel, hogy a sportegyesületeket, sportiskolákat is támogatniuk kell. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azonban tegnap a Krónika megkeresésére közölte: sportügyek mellett elkötelezett emberként akár örülhetne is a kezdeményezésnek, de az több sebből vérzik.
A tervezetet 31 szociáldemokrata és két liberális párti képviselő írta alá, és ebben az áll, hogy a szponzoráció minden Romániában bejegyzett vállalkozásra kötelező érvényű lenne, a profitadó, illetve a mikrovállalkozások esetében a forgalmi adó 30 százalékát kellene erre a célra felajánlaniuk. A módosítás arra is kitér, hogy utólag egy kormányhatározatban kell leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Sőt ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás egy újabb „bizonyos százalékát” a sportiskoláknak kellene megkapniuk.
Arra is kitérnek: „álprobléma”, hogy ezzel megrövidítik az állami költségvetést, hiszen a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, és a pénz tetemes része a társadalombiztosítási járulékok, adók formájában visszajutna az államkasszába. Szerintük legalább 100 ezer új munkahely jönne létre a sportegyesületeknél, sportiskoláknál, másrészt ha a sport nagyobb támogatást kap, a lakosság, a gyerekek általános egészségi állapota is javul.
„A tervezet szakmailag kifogásolható, nagyon sok módosításra, javításra szorul, mindez a bizottsági vitán terítékre kerül” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Hangsúlyozta, elkötelezett támogatója a sportnak, de a vállalkozókat nem lehet szponzorációra, mecenatúrára kötelezni. „Ez így elfogadhatatlan, hiszen ez a fajta támogatás a világon mindenhol önkéntes alapon működik” – mutatott rá a székelyföldi politikus. Hozzátette, szakszerűtlen megfogalmazások vannak a szövegben, hiszen egy törvényben „nem ildomos” ilyeneket beleírni, hogy „egy bizonyos százalék”. Szerinte a pénzügyminisztérium véleményezését is meg kell várni, ami borítékolhatóan negatív lesz, hiszen a költségvetési kiesést valahonnan pótolni kellene.
– részletezte a szenátor.
Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi szponzorációs rendszerben is vannak még tartalékok, a romániai társadalom még nem érett meg arra, hogy az ebben rejlő lehetőségeket maradéktalanul kihasználja. Egyrészt a vállalkozók részéről sincs teljes nyitottság, elkötelezettség, de a másik oldalon sem alakultak ki azok a hálózatok, hogy ezeket az összegeket lehívják, és rendeltetésszerűen, előírásosan elköltsék. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet évről évre javul.
Mint ismeretes, a profitadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a profitadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó húsz százalékával szponzorálhatnak, és az idén eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás