
2010. június 09., 09:272010. június 09., 09:27
A testület döntésével elutasította négy európai szolgáltató ezzel ellentétes álláspontját. Mint ismeretes, a barangolásról szóló rendelet rögzíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók milyen legmagasabb árat számíthatnak fel a felhasználó által a saját hálózatán kívül fogadott, illetve kezdeményezett, úgynevezett barangolásos beszédhívásokért.
A rendeletet azon uniós cikkely alapján fogadták el, amely lehetővé teszi, hogy a közösség jogszabályt alkosson „a tagállamok jogának közelítése céljából a belső piac fokozatos létrehozásának, illetve működésének akadályozására alkalmas eltérések vagy esetleges eltérések esetén”. A rendeletnek eredetileg ez év június 30-án kellett volna hatályát vesztenie. Tavaly júniusban azonban 2012. június 30-áig meghosszabbították a rendelet érvényességét, és egyúttal kiterjesztették az árplafont az SMS-ekre, valamint az adatátviteli szolgáltatásokra is.
Négy nagy európai mobiltelefon-szolgáltató, a Vodafone, a Telefónica O2, a T-Mobile és az Orange azonban megkérdőjelezte a barangolásról szóló rendelet érvényességét Anglia és Wales főbírósága előtt. E bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a közösség rendelkezett-e hatáskörrel a rendelet elfogadására, illetve hogy a közösségi jogalkotó a legmagasabb kiskereskedelmi árak meghatározásával nem sértette-e meg az arányosság, illetve a szubszidiaritás elvét.
A testület megállapította, hogy a rendelet célja a belső piac működési feltételeinek javítása volt, így azt el lehetett fogadni. Az arányosság követelményét illetően az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a kiskereskedelmi díjkorlátok alkalmasak és szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a fogyasztókat a magas árszinttel szemben.
A szubszidiaritás elve értelmében a közösség csak akkor járhat el, ha ugyanazt a célkitűzést a tagállamok nem tudják saját maguk kielégítően megvalósítani. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közösségi szintű megközelítésre volt szükség.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.