2010. június 09., 09:272010. június 09., 09:27
A testület döntésével elutasította négy európai szolgáltató ezzel ellentétes álláspontját. Mint ismeretes, a barangolásról szóló rendelet rögzíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók milyen legmagasabb árat számíthatnak fel a felhasználó által a saját hálózatán kívül fogadott, illetve kezdeményezett, úgynevezett barangolásos beszédhívásokért.
A rendeletet azon uniós cikkely alapján fogadták el, amely lehetővé teszi, hogy a közösség jogszabályt alkosson „a tagállamok jogának közelítése céljából a belső piac fokozatos létrehozásának, illetve működésének akadályozására alkalmas eltérések vagy esetleges eltérések esetén”. A rendeletnek eredetileg ez év június 30-án kellett volna hatályát vesztenie. Tavaly júniusban azonban 2012. június 30-áig meghosszabbították a rendelet érvényességét, és egyúttal kiterjesztették az árplafont az SMS-ekre, valamint az adatátviteli szolgáltatásokra is.
Négy nagy európai mobiltelefon-szolgáltató, a Vodafone, a Telefónica O2, a T-Mobile és az Orange azonban megkérdőjelezte a barangolásról szóló rendelet érvényességét Anglia és Wales főbírósága előtt. E bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a közösség rendelkezett-e hatáskörrel a rendelet elfogadására, illetve hogy a közösségi jogalkotó a legmagasabb kiskereskedelmi árak meghatározásával nem sértette-e meg az arányosság, illetve a szubszidiaritás elvét.
A testület megállapította, hogy a rendelet célja a belső piac működési feltételeinek javítása volt, így azt el lehetett fogadni. Az arányosság követelményét illetően az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a kiskereskedelmi díjkorlátok alkalmasak és szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a fogyasztókat a magas árszinttel szemben.
A szubszidiaritás elve értelmében a közösség csak akkor járhat el, ha ugyanazt a célkitűzést a tagállamok nem tudják saját maguk kielégítően megvalósítani. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közösségi szintű megközelítésre volt szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok