
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
November elsejétől az IT-ágazat alkalmazottai is fizetnek jövedelemadót, az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozók pedig már nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól. Ezeket az előírásokat a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvény tartalmazza, amelyet parlament előtti felelősségvállalással fogadtatott el a kormány. A jogszabályt múlt héten hirdette ki Klaus Iohannis államfő, és pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
2023. november 01., 11:312023. november 01., 11:31
2023. november 01., 11:372023. november 01., 11:37
Előírásai szerint az IT-ágazatban a bruttó 10 000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottaknak jövedelemadót kell fizetniük, de mentesülnek a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás alól. Ha továbbra is fizetni szeretnék a hozzájárulást, ezt kérvényezniük kell.
A kormány ugyanakkor november elsejétől megemelte a minimálbért ezekben az ágazatokban.
Az Agerpres áltla idézett tájékoztatás szerint az építőiparban 4582 lej, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban pedig 3436 lej lesz a bruttó minimálbér. Az intézkedésre a kormány szerint azért volt szükség, hogy ne csökkenjen az alkalmazottak fizetése ezekben az ágazatokban az egészségügyi szolgáltatási járulék visszavezetése után.
Ezek szerint a jogi személyek és természetes személyek közötti bevételek és kifizetések napi felső határa 5000 lej személyenként. Emellett a jogi személyek pénztárában lévő készpénzösszeg a nap végén nem haladhatja meg az 50 000 lejt. Két természetes személy között naponta legtöbb 10 000 lejes készpénzfizetés történhet.
Az előírások megsértéséért az összeghatáron felüli készpénzfizetés 25 százalékának megfelelő bírság jár.
A bizonyos termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) megemelésére, illetve a bankok és nagyvállalatok különadóira vonatkozó rendelkezések 2024. január elsején lépnek hatályba.

Az adótörvénykönyv immár 555. módosítása volt nyolc év leforgása alatt az az intézkedéscsomag, amelyet minap hirdetett ki Klaus Iohannis államfő.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!