2011. április 14., 09:152011. április 14., 09:15
Leszögezte, hogy a stratégiával valamennyi tagállam egyetértett, nem csak az abban közvetlenül érintettek. „A tagállamok felismerték, hogy a stratégia megvalósítása összeurópai érdek” – fogalmazott a magyar miniszter.
Johannes Hahn regionális politikai biztossal együtt bejelentette azt is, hogy a mostani döntést követően meg is kezdődik a stratégia gyakorlatba iktatása, amelynek első lépcsője a konkrét lépések megtervezésére összehívott, Magyarországon tartandó májusi konferencia lesz. A stratégiát a tagországok állam- és kormányfői hagyják majd jóvá véglegesen júniusi találkozójukon. Martonyi emlékeztetett arra, hogy olyan makroregionális programról van szó, amely egyszerre terjed ki a gazdasági, infrastrukturális, környezetvédelmi, energiaügyi, kulturális és oktatási együttműködésre. Reményét fejezte ki, hogy más régiók is követik a példát. Mint korábban fogalmazott, a stratégia a jelek szerint európai modellé válik, amelynek makroregionális szemléletét a Duna vízgyűjtő területén kívül elhelyezkedő országok és régiók is át kívánják venni. Jelen volt a tanácskozáson Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos is, aki az EU-elnökség honlapján a héten megjelent interjúban azt hangoztatta: a térség abban érdekelt, hogy „akár még ebben az évben látható és kézzelfogható eredményei legyenek a régiós együttműködésnek”. Martonyi János meggyőződésének adott hangot, hogy a Duna-stratégia „módszerét és tartalmát illetően is” kiemelt jelentőségű az uniós együttműködésben.
A találkozón elfogadott dokumentum hangsúlyozta azt, hogy a stratégia hozzájárul az uniós belső piac további integrációjához, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, azaz az egyenlőtlenségek csökkenéséhez. A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat Unión kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az elfogadott program 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Martonyi beszámolt arról, hogy a tagországok egyetértettek abban is: a rendelkezésre álló forrásokat jobban a célokhoz kell igazítani, hatékonyabb koordinációra van szükség a már létező eszközök között, és szükség van kreatív, újító ötletekre, kezdeményezésekre is.
A témáért felelős európai bizottsági tag, Hahn a sajtótájékoztatón méltatta a magyar elnökség elkötelezettségét a Duna-stratégia kidolgozása mellett. Ő is megállapította, hogy más térségekhez tartozó országok is érdeklődnek egy hasonló stratégia kidolgozása iránt. Azt is megerősítette, hogy másfél éven belül az Európai Bizottság már értékeli is a stratégia végrehajtásának addigi tapasztalatait. Mint jelezte, a gyakorlatban már meg is kezdődött a stratégia egyes elemeinek gyakorlatba iktatása.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!