2011. december 16., 08:342011. december 16., 08:34
Amint a vizsgálatból kiderül, figyelembe véve a munkáltatók és alkalmazottak hozzájárulását, Magyarországon a nettó fizetések 207, míg Romániában 181 százaléka kerül állami költségvetésbe, a legkisebb adózás pedig Lengyelországban (168 százalék) és Bulgáriában (143 százalék) van.
Az alkalmazottak szintén Magyarországon fizetik a legtöbb adót, bérük több mint 60 százalékát, Romániában ez az arány valamivel meghaladja a 42 százalékot. A munkáltatót érintő legmagasabb adószint Csehországban van (46 százalék), Magyarország pedig a második helyen áll 45 százalékkal.
A felmérést készítő szakemberek szerint az adórendszerek közötti eltérés elsősorban a többek között Romániában, Csehországban és Lengyelországban érvényben lévő baleseti alapokhoz való hozzájárulás miatt jelentkezik, ezek arányait a vállalatok határozzák meg.
A hozzájárulási formák száma egyébként Romániában a legmagasabb, az országban 10 különböző elemet tartalmaz az adórendszer. A legdrágább állami hozzájárulás egyébként a munkaadó vállalatok által fizetett társadalombiztosítás, az alkalmazott részéről pedig a jövedelemadó, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Mihaela Virlan, a tanulmányt készíttető Accace Románia vezérigazgatója szerint a hasonló felmérések elsősorban azon befektetők számára hasznosak, akik új fejlesztési területeket keresnek, és szükségük van a munkaerőpiac részletes elemzésére. „A tanulmányból kiderül, hogy a munkaadó és alkalmazott közötti kapcsolat Romániában a legkiegyensúlyozottabb a munkaszerződés feltételezte adók szempontjából, annak ellenére, hogy számos nagyságrendbeli eltérés figyelhető meg a szomszédos országokhoz képest” – magyarázta Mihaela Virlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok