2011. december 16., 08:342011. december 16., 08:34
Amint a vizsgálatból kiderül, figyelembe véve a munkáltatók és alkalmazottak hozzájárulását, Magyarországon a nettó fizetések 207, míg Romániában 181 százaléka kerül állami költségvetésbe, a legkisebb adózás pedig Lengyelországban (168 százalék) és Bulgáriában (143 százalék) van.
Az alkalmazottak szintén Magyarországon fizetik a legtöbb adót, bérük több mint 60 százalékát, Romániában ez az arány valamivel meghaladja a 42 százalékot. A munkáltatót érintő legmagasabb adószint Csehországban van (46 százalék), Magyarország pedig a második helyen áll 45 százalékkal.
A felmérést készítő szakemberek szerint az adórendszerek közötti eltérés elsősorban a többek között Romániában, Csehországban és Lengyelországban érvényben lévő baleseti alapokhoz való hozzájárulás miatt jelentkezik, ezek arányait a vállalatok határozzák meg.
A hozzájárulási formák száma egyébként Romániában a legmagasabb, az országban 10 különböző elemet tartalmaz az adórendszer. A legdrágább állami hozzájárulás egyébként a munkaadó vállalatok által fizetett társadalombiztosítás, az alkalmazott részéről pedig a jövedelemadó, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Mihaela Virlan, a tanulmányt készíttető Accace Románia vezérigazgatója szerint a hasonló felmérések elsősorban azon befektetők számára hasznosak, akik új fejlesztési területeket keresnek, és szükségük van a munkaerőpiac részletes elemzésére. „A tanulmányból kiderül, hogy a munkaadó és alkalmazott közötti kapcsolat Romániában a legkiegyensúlyozottabb a munkaszerződés feltételezte adók szempontjából, annak ellenére, hogy számos nagyságrendbeli eltérés figyelhető meg a szomszédos országokhoz képest” – magyarázta Mihaela Virlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok