
Fotó: A szerző felvétele
2011. május 17., 08:262011. május 17., 08:26
Ahhoz, hogy fejlődjenek, két út áll a kis- és középvállalkozások előtt: vagy szorosabbra fűzik az egymás közötti együttműködést, vagy az exportra összpontosítanak – derült ki a tegnap Szovátán megrendezett Nemzetközi Tőkeexport Konferencián. A budapesti KKVHÁZ Zrt. által negyedik alkalommal szervezett tanácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy amennyiben az anyaországi cégek külső piacokat keresnek, vagy ha a kapacitásaikat egyesíteni kívánják más piaci szereplőkkel, akkor nem kell messzire menniük, hiszen természetes, kulturális, földrajzi közegük a Kárpát-medence, a szomszédos országok, illetve a velük szoros történelmi kapcsolatban lévő nyugat-balkáni régió.
„Ez a lehetőség persze nem azt jelenti, hogy a számunkra meghatározó német, vagy a potenciálisan legígéretesebb távol-keleti vagy orosz piacokra ne kéne figyelni. Inkább azt feltételezi, hogy a külpiaci kapcsolatokat még csak most kereső, egyébként ígéretes termékekkel rendelkező KKV-szektor ne Kínában próbáljon szerencsét először, hanem a környező országokban, ahol számíthat arra, hogy még a szavát is értik a magyarnak” – fejtette ki a Krónikának Gulyás József főszervező.
Ehhez viszont kölcsönösség szükségeltetik: fejlett infrastruktúra nélkül nehéz külföldi beruházót a térségbe vonzani. Románia pedig köztudottan a kezdetleges infrastruktúrájával is hadilábon áll. Amint Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja is megerősítette, ez az a terület, ahol az államnak a legkevesebb uniós pénzt sikerült lehívnia. Ugyanakkor elsődlegesnek számít az állam és az önkormányzatok „befogadókészsége” is. Ezt azért is fontos megérteniük a hatóságoknak, mert a legtöbb beruházó nem viszi haza az itt termelt nyereségét, hanem újabb fejlesztésekre fordítja.
Bogár Ferenc külgazdasági szakdiplomata Romániában megtelepedett anyaországi cégek felsorolásával is alátámasztotta állítását. A MOL, az OTP Bank, a Richter Gedeon vagy éppenséggel a szovátai konferencia helyszínéül szolgáló Danubius Hotel Szováta a legkézenfekvőbb példáknak mutatkoznak. Az utóbbi kapcsán jegyezte meg Hidvégi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, hogy a tőkeexportnak jobban ki kellene terjednie a turizmusra. S ha már a gyógy- és fürdőturizmus terén jelentős előrelépés történt, a vallási turizmus még nagyon sok lehetőséget rejt magában. A szakember szerint a csíksomlyói és máriaradnai búcsún túl a leendő Mária-út kialakításával sokkal jobban ki lehetne aknázni a zarándokturizmust, amely például Spanyolország és Franciaország bizonyos régióit élteti.
A székelyföldi felszólalók kiselőadásaiból kiderült: térségünkben tárt karokkal várják a magyar tőkét. „A Sóvidéken és ezen belül Szovátán úgy várták az anyaországi befektetőket, mint a Megváltót” – jelentette ki Fülöp Nagy János, a budapesti Danubius Rt. tulajdonában lévő helyi fürdővállalat vezérigazgatója. Azon túl, hogy a Corvinus Zrt.-vel tandemben érkezett Danubius teljesen keresztülhúzta a helyi kis érdekszövetségek nem éppen tisztességes és turistabarát terveit, a román gyógyturizmus legsikeresebb magánosítását hajtotta végre.
„Ezt a mai napig is így emlegetik Bukarestben és az ország többi fürdőtelepein” – nyomatékosította Fülöp. A konferencián kiderült, a szovátai sikeres privatizáció titka elsősorban a kiírásban, másodsorban az előírások betartásában rejlik. Míg sajnálatos módon a román tengerparton épületenként árusították ki, Szovátán nem az aktívákat, hanem a részvénycsomagot privatizálták. Ez azért lényeges, mert így a nyereséget termelő szálloda meg vendéglő képes eltartani a veszteséges, ám nélkülözhetetlen kezelőbázist – magyarázta az igazgató. Szerinte jó lenne most már az oktatásba, és ezen belül a középiskolai szakoktatásba is befektetni, mert, amint fogalmazott, a konyhákon lassacskán nincs kinek kést ragadnia és hagymát pucolnia.
Sajnálatos módon a szovátai példa nem számít általános jelenségnek Erdélyben; inkább egy szerencsés kivételt képez. Erre mutatott rá Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere is, aki szerint a térségben még mindig nem fajsúlyos az anyaországi jelenlét. Példaként főként az olaszországi, spanyolországi beruházókat hozta fel, akik rengeteg termőföldet vásároltak fel az ország déli részén, míg a magyar befektetők elmaradtak az erdélyi telekvásárlásokkal. „Húsz éve várjuk az anyaországi tőkét, ami – néhány kivétellel – alig-alig jön. És ami jön, az is többnyire Magyarországon megtelepedett külföldi cégek részéről érkezik” – állapította meg Csegzi Sándor.
| Romániában 22 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkeberuházások, az első negyedévben 379 millió euróra rúgtak. A Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap tette közzé az első negyedévre vonatkozó adatot, eszerint a csökkenés 22,01 százalék volt, miután tavaly ugyanebben az időszakban a külföldi beruházások elérték a 486 millió eurót. A BNR egy hónappal ezelőtt még kedvező adatokról számolt be, ugyanis az első két hónapban a külföldi beruházások megkétszereződtek éves viszonylatban, viszont a teljes negyedévre vonatkozó éves összehasonlítás már csökkenést mutat. A beruházások zömét (290 millió eurót) a vállalatoknak nyújtott tulajdonosi hitelek képezték, a tőkerészesedés révén végrehajtott beruházások 89 millió eurót tettek ki. A külföldi beruházások a folyó fizetési mérleg hiányának mintegy 60 százalékát fedezték, a deficit elérte a 634 millió eurót. Tavaly a közvetlen külföldi beruházások értéke 2,596 milliárd euró volt, 25,5 százalékkal csökkent 2009-hez képest, amikor 3,488 milliárd euró áramlott Romániába. |
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!