Magyar lobbi a brassói repülőtérért: pénzt szereznének az államtól a háromszéki elöljárók

Ennek több módja is van: lehet kormányrendelettel biztosítani a finanszírozás egy részét, de az is járható út, hogy a fejlesztési minisztérium módosítja az országos közlekedési nagyberuházások tervét, és ebbe bekerül a brassói repülőtér, hiszen ezzel országos érdekeltségűvé teszik, és biztosítják az anyagi fedezet egy részét.

akár adminisztratív úton, akár úgy, hogy nem biztosít pénzügyi forrásokat”– fogalmazta meg Tamás Sándor. Rámutatott, a központi fejlesztési régióban Brassó a húzóerő a turizmus terén, ám országos szinten is, Bukarest után a leglátogatottabb város, ez elég indok arra, hogy kormánytámogatással épüljön meg a légikikötő. A székelyföldi megye közgyűlésének elnöke ugyanakkor megismételte, fenntartják korábbi felajánlásukat.

A Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy önkormányzata már tavaly elfogadott egy szándéknyilatkozatot, hogy 3-3 millió euróval támogatják a légikikötő befejezését.

Tamás Sándor rámutatott, regionális érdek a reptér megépítése, hiszen szaktanulmányok igazolják, hogy a légikikötők 60 kilométeres körzetében fellendül a gazdasági és a turisztikai forgalom. A háromszéki politikusok abban bíznak, hogy sikerül a politikai befolyást érvényesíteni, hiszen amikor a szövetség kormányon volt, „átbillentették” azt a sürgősségi kormányrendeletet, amivel átadták a reptér addig állami tulajdonban levő területét a Brassó Megyei Tanácsnak. 

A Brassó megyei közgyűlés a múlt héten szavazta meg, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek fel, ebből 155 millió lejt szánnak a reptér megépítésére. Ennek ellenére nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy más önkormányzatokkal kötnek partnerséget a beruházások finanszírozására.

Mint ismert, a repülőteret több mint tíz éve kezdték el tervezni, 2006-ban készült el a megvalósíthatósági tanulmány, és 2013-ban megépült a kifutópálya. A befektetés teljes értéke 57,5 millió euró, ebből 34 millió eurót már elköltöttek.