2009. augusztus 19., 08:502009. augusztus 19., 08:50
A háromszéki polgármesterek tegnapi tanácskozásán azonban problémaként merült fel, hogy egy idei kormányrendelet a megyei tanácsok hatáskörébe utalja a cukor- és lisztcsomagok szétosztását, holott ez korábban a mezőgazdasági igazgatóságok feladata volt. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy vélekedett, ez is a felemás decentralizáció példája, hiszen egy fontos láncszem kimaradt a folyamatból: a mezőgazdasági igazgatóságok nem kerültek át a megyei önkormányzatokhoz, ám az élelemsegély-osztás feladatát már áthárították.
Mint a közgyűlés elnöke hangsúlyozta, rengeteg szervezést igényel, és sok pénzbe kerül a végrehajtás, hiszen a hatalmas menynyiségű cukrot és lisztet tárolni, őrizni kell, ki kell mérni és szét kell osztani, majd az eredménnyel is el kell számolni. Mint tájékoztatott, a raktárhelyiségek bérlése folyamatban van, most zajlanak a tárgyalások.
Az öt kilogramm cukorból és a tíz kilogramm lisztből a szociális és a munkanélküli-segélyre szorulók részesülnek, illetve azok a kisnyugdíjasok, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg a 400 lejt, és a súlyos fogyatékkal élők is megkaphatják. A listákat a polgármesteri hivatalok, a megyei munkaügyi és a népjóléti igazgatóságok, illetve a nyugdíjpénztárak állítják össze.
A mintegy 220 ezer lakosú Kovászna megyébe a becslések szerint közel 30 ezren kapnak segélycsomagot, ez a megye lakosságának több mint 10 százalékát teszi ki. A megyébe közel 130 tonna cukor és 434 tonna liszt érkezik, több mint egymillió lej értékben. A tervek szerint az első szállítmányok novemberben érkeznek, addig összeállítják a pontos listákat, és megszervezik a szétosztást.
Tamás Sándor úgy nyilatkozott, igyekeznek úgy megszervezni, hogy azokba a községekbe, ahol közel 20 tonna alapélelemre van szükség, egyenesen odairányítják a húsztonnás teherautókat, így nem kell majd a megyei raktárban tárolni az árut, majd újra felcsomagolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Látogatottsági adatok