
Fotó: Boda L. Gergely
Egyre jobban megelőzi az utasok számának tekintetében a kolozsvári repülőtér a marosvásárhelyi légikikötőt: míg a kincses városban tavaly közel másfélmillió utas fordult meg, Vásárhelyen alig 340 ezren használták a szolgáltatást.
2016. február 13., 20:312016. február 13., 20:31
A 2014-es utasforgalomhoz viszonyítva az erdélyi repülőterek közül a kolozsvári, a temesvári, a nagyszebeni és a szatmárnémeti létesítmény könyvelhetett el előrelépést, ezzel szemben Aradon, Nagyváradon, Nagybányán és Marosvásárhelyen visszaesést tapasztaltak.
A NewAir.ro szakportál adatai szerint az országos rangsort a két nemzetközi légikikötővel rendelkező Bukarest vezeti: a főváros repülőterét tavaly 9,2 millióan használták, csaknem egymillióval többen, mint egy évvel korábban. A leggyengébb teljesítményt a tulceai létesítmény nyújtotta, amelyet alig 394-en vettek igénybe.
A közép-erdélyi hármas versenyt 2015-ben is a kolozsvári nemzetközi repülőtér nyerte, amely a marosvásárhelyi légikikötő forgalmának több mint négyszeresét bonyolította le. Míg a kolozsvári repteret a tavaly csaknem 305 ezer utassal több vette igénybe, mint egy évvel korábban, a vásárhelyi létesítmény forgalma enyhén megcsappant. A kincses városból, illetve a kincses városba 2015-ben 1,48 millió utas repült, ezzel szemben Marosvásárhelyen 336 ezren fordultak meg, amely közel hétezerrel kevesebb, mint amennyit 2014-ben jegyeztek. A korábbi évben az ország negyedik legforgalmasabb repülőterének számító marosvásárhelyi létesítményt két moldvai légikikötő is megelőzte: Iaşi-ban 381 ezren, Bákóban pedig 364 ezren használták a szolgáltatást.
Mindennek korántsem az ország keleti részének idegenforgalmi fellendülése a magyarázata, Moldvában ugyanis egyrészt kevés repülőtér működik, ugyanakkor jelentős a Spanyolországban és Olaszországban dolgozó vendégmunkások száma. Ráadásul, míg a külföldön – sok esetben a szomszédos Magyarországon – dolgozó székelyföldiek személygépkocsival vagy busszal is aránylag könnyen eljutnak a nyugatabbra fekvő célországokba, a moldvai megyékből bármelyik spanyol vagy olasz település megközelítése rendkívül körülményes.
A vásárhelyi repülőtér számára emellett az is hátrányt jelent, hogy a két legközelebbi, szintén nemzetközi besorolású reptér, a kolozsvári és a nagyszebeni közelsége alig 125 kilométeres körzetben található. A visszaesés ellenére Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke aránylag elégedetten nyilatkozott a repülőtér tavalyi teljesítményéről. Mint rámutatott: az önkormányzat idén is hozzájárul a légikikötő fejlesztéséhez újabb beruházásokkal. A legfontosabb befektetésnek Dobre egy civilizált parkoló kialakítását tartja, ugyanakkor hozzátette, hogy az épület könnyebb megközelítését is mielőbb rendezni kell.
Erre az évre egyébként alig 14 ezer lejes bruttó nyereséget irányozott elő a marosvásárhelyi repülőtér számára a tulajdonos megyei önkormányzat. A képviselők által elfogadott költségvetés értelmében a reptér bevételeinek el kellene érniük a 12 028 000 lejes összeget, a kiadások pedig előreláthatólag 12 014 000 lejt tesznek ki.
A szakportál adataiból egyébként az is kiderült, hogy országos szinten a légi közlekedés 2015-ben 13 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly 13,32 millió utas vette igénybe a hazai légikikötőket, ami azonban európai viszonylatban még mindig rendkívül alacsony számnak bizonyul. Míg a fejlett nyugat-európai államokban az utasok száma négyszerese vagy akár ötszöröse az illető ország lakosságának, Romániában ez az arány 0,66 százalék körül mozog.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!