
Fotó: Boda L. Gergely
Egyre jobban megelőzi az utasok számának tekintetében a kolozsvári repülőtér a marosvásárhelyi légikikötőt: míg a kincses városban tavaly közel másfélmillió utas fordult meg, Vásárhelyen alig 340 ezren használták a szolgáltatást.
2016. február 13., 20:312016. február 13., 20:31
A 2014-es utasforgalomhoz viszonyítva az erdélyi repülőterek közül a kolozsvári, a temesvári, a nagyszebeni és a szatmárnémeti létesítmény könyvelhetett el előrelépést, ezzel szemben Aradon, Nagyváradon, Nagybányán és Marosvásárhelyen visszaesést tapasztaltak.
A NewAir.ro szakportál adatai szerint az országos rangsort a két nemzetközi légikikötővel rendelkező Bukarest vezeti: a főváros repülőterét tavaly 9,2 millióan használták, csaknem egymillióval többen, mint egy évvel korábban. A leggyengébb teljesítményt a tulceai létesítmény nyújtotta, amelyet alig 394-en vettek igénybe.
A közép-erdélyi hármas versenyt 2015-ben is a kolozsvári nemzetközi repülőtér nyerte, amely a marosvásárhelyi légikikötő forgalmának több mint négyszeresét bonyolította le. Míg a kolozsvári repteret a tavaly csaknem 305 ezer utassal több vette igénybe, mint egy évvel korábban, a vásárhelyi létesítmény forgalma enyhén megcsappant. A kincses városból, illetve a kincses városba 2015-ben 1,48 millió utas repült, ezzel szemben Marosvásárhelyen 336 ezren fordultak meg, amely közel hétezerrel kevesebb, mint amennyit 2014-ben jegyeztek. A korábbi évben az ország negyedik legforgalmasabb repülőterének számító marosvásárhelyi létesítményt két moldvai légikikötő is megelőzte: Iaşi-ban 381 ezren, Bákóban pedig 364 ezren használták a szolgáltatást.
Mindennek korántsem az ország keleti részének idegenforgalmi fellendülése a magyarázata, Moldvában ugyanis egyrészt kevés repülőtér működik, ugyanakkor jelentős a Spanyolországban és Olaszországban dolgozó vendégmunkások száma. Ráadásul, míg a külföldön – sok esetben a szomszédos Magyarországon – dolgozó székelyföldiek személygépkocsival vagy busszal is aránylag könnyen eljutnak a nyugatabbra fekvő célországokba, a moldvai megyékből bármelyik spanyol vagy olasz település megközelítése rendkívül körülményes.
A vásárhelyi repülőtér számára emellett az is hátrányt jelent, hogy a két legközelebbi, szintén nemzetközi besorolású reptér, a kolozsvári és a nagyszebeni közelsége alig 125 kilométeres körzetben található. A visszaesés ellenére Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke aránylag elégedetten nyilatkozott a repülőtér tavalyi teljesítményéről. Mint rámutatott: az önkormányzat idén is hozzájárul a légikikötő fejlesztéséhez újabb beruházásokkal. A legfontosabb befektetésnek Dobre egy civilizált parkoló kialakítását tartja, ugyanakkor hozzátette, hogy az épület könnyebb megközelítését is mielőbb rendezni kell.
Erre az évre egyébként alig 14 ezer lejes bruttó nyereséget irányozott elő a marosvásárhelyi repülőtér számára a tulajdonos megyei önkormányzat. A képviselők által elfogadott költségvetés értelmében a reptér bevételeinek el kellene érniük a 12 028 000 lejes összeget, a kiadások pedig előreláthatólag 12 014 000 lejt tesznek ki.
A szakportál adataiból egyébként az is kiderült, hogy országos szinten a légi közlekedés 2015-ben 13 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly 13,32 millió utas vette igénybe a hazai légikikötőket, ami azonban európai viszonylatban még mindig rendkívül alacsony számnak bizonyul. Míg a fejlett nyugat-európai államokban az utasok száma négyszerese vagy akár ötszöröse az illető ország lakosságának, Romániában ez az arány 0,66 százalék körül mozog.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!