
Fotó: Boda L. Gergely
Egyre jobban megelőzi az utasok számának tekintetében a kolozsvári repülőtér a marosvásárhelyi légikikötőt: míg a kincses városban tavaly közel másfélmillió utas fordult meg, Vásárhelyen alig 340 ezren használták a szolgáltatást.
2016. február 13., 20:312016. február 13., 20:31
A 2014-es utasforgalomhoz viszonyítva az erdélyi repülőterek közül a kolozsvári, a temesvári, a nagyszebeni és a szatmárnémeti létesítmény könyvelhetett el előrelépést, ezzel szemben Aradon, Nagyváradon, Nagybányán és Marosvásárhelyen visszaesést tapasztaltak.
A NewAir.ro szakportál adatai szerint az országos rangsort a két nemzetközi légikikötővel rendelkező Bukarest vezeti: a főváros repülőterét tavaly 9,2 millióan használták, csaknem egymillióval többen, mint egy évvel korábban. A leggyengébb teljesítményt a tulceai létesítmény nyújtotta, amelyet alig 394-en vettek igénybe.
A közép-erdélyi hármas versenyt 2015-ben is a kolozsvári nemzetközi repülőtér nyerte, amely a marosvásárhelyi légikikötő forgalmának több mint négyszeresét bonyolította le. Míg a kolozsvári repteret a tavaly csaknem 305 ezer utassal több vette igénybe, mint egy évvel korábban, a vásárhelyi létesítmény forgalma enyhén megcsappant. A kincses városból, illetve a kincses városba 2015-ben 1,48 millió utas repült, ezzel szemben Marosvásárhelyen 336 ezren fordultak meg, amely közel hétezerrel kevesebb, mint amennyit 2014-ben jegyeztek. A korábbi évben az ország negyedik legforgalmasabb repülőterének számító marosvásárhelyi létesítményt két moldvai légikikötő is megelőzte: Iaşi-ban 381 ezren, Bákóban pedig 364 ezren használták a szolgáltatást.
Mindennek korántsem az ország keleti részének idegenforgalmi fellendülése a magyarázata, Moldvában ugyanis egyrészt kevés repülőtér működik, ugyanakkor jelentős a Spanyolországban és Olaszországban dolgozó vendégmunkások száma. Ráadásul, míg a külföldön – sok esetben a szomszédos Magyarországon – dolgozó székelyföldiek személygépkocsival vagy busszal is aránylag könnyen eljutnak a nyugatabbra fekvő célországokba, a moldvai megyékből bármelyik spanyol vagy olasz település megközelítése rendkívül körülményes.
A vásárhelyi repülőtér számára emellett az is hátrányt jelent, hogy a két legközelebbi, szintén nemzetközi besorolású reptér, a kolozsvári és a nagyszebeni közelsége alig 125 kilométeres körzetben található. A visszaesés ellenére Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke aránylag elégedetten nyilatkozott a repülőtér tavalyi teljesítményéről. Mint rámutatott: az önkormányzat idén is hozzájárul a légikikötő fejlesztéséhez újabb beruházásokkal. A legfontosabb befektetésnek Dobre egy civilizált parkoló kialakítását tartja, ugyanakkor hozzátette, hogy az épület könnyebb megközelítését is mielőbb rendezni kell.
Erre az évre egyébként alig 14 ezer lejes bruttó nyereséget irányozott elő a marosvásárhelyi repülőtér számára a tulajdonos megyei önkormányzat. A képviselők által elfogadott költségvetés értelmében a reptér bevételeinek el kellene érniük a 12 028 000 lejes összeget, a kiadások pedig előreláthatólag 12 014 000 lejt tesznek ki.
A szakportál adataiból egyébként az is kiderült, hogy országos szinten a légi közlekedés 2015-ben 13 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly 13,32 millió utas vette igénybe a hazai légikikötőket, ami azonban európai viszonylatban még mindig rendkívül alacsony számnak bizonyul. Míg a fejlett nyugat-európai államokban az utasok száma négyszerese vagy akár ötszöröse az illető ország lakosságának, Romániában ez az arány 0,66 százalék körül mozog.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
szóljon hozzá!