Fotó: Agerpres
2008. november 25., 17:412008. november 25., 17:41
A miniszterelnök azt követően nyilatkozott, hogy Traian Băsescu államfő egy nappal korábban egy esti televíziós műsorban úgy vélekedett, a nyugdíjalap „bedöglött”. „Szem előtt tartva, hogy a nyugdíjalap a konszolidált állami költségvetés része, nem is merül fel az a lehetőség, hogy ne lenne miből kifizetni a nyugdíjasokat. A helyzetet uraljuk” – jelentette ki a kormányfő. Mint rámutatott, lehetnek olyan időszakok, amikor deficit alakul ki a nyugdíjalapban, és több olyan uniós tagállam is létezik, ahol a nyugdíj-hozzájárulások nem fedezik a nyugdíjak teljes értékét. Példaként Belgiumot, Csehországot, illetve Németországot hozta fel. Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter is, aki elmondta, a megemelt értékű nyugdíjakat is biztosítani tudják 2009 folyamán. Jövőre 40 milliárd lejt fordítanak a nyugdíjakra, ami 7,5 milliárddal több mint az idei összeg – részletezte a tárcavezető.
Hétfő este egy televíziós adásban Traian Băsescu kijelentette, a nyugdíjalap összeomlott, és nem tudják fedezni a 2007-ben elindított, 2008-ban konszolidált nyugdíjemelésekkel járó költségeket, az állami költségvetésből pedig 1,3 milliárdot kell majd erre a célra fordítani. A műsor közben az államelnök már valamelyest finomított kijelentésén, mondván, nem a legmegfelelőbb kifejezést használta. Mint helyesbített, nem akarja, hogy bárki is úgy értelmezze kijelentését, hogy jövőre nem lesz pénz a nyugdíjak kifizetésére.
Azonban hozzátette: ésszel kellett volna megemelni a nyugdíjakat. Szerinte az egyéni hozzájárulás és a szolidaritás elve alapján kellett volna megemelni a járadékot, s – mint hangoztatta – erről a nyugdíjemelés előtt tárgyalt Varujan Vosaganian gazdasági és pénzügyminiszterrel. Az államelnök szerint ugyanis az a tény, hogy csak a nyugdíjalapból emelték meg a járadékot, csak az igen alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára hozott megoldást. Eközben Băsescu úgy látja, a nyugdíjalapból egy meghatározott összeggel kellett volna növelni valamennyi idős személy járadékát, míg az állami költségvetésből kellett volna támogatni az alacsony nyugdíjakkal rendelkezőket.
Krónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok