
Precedens értékű lett a bankok ellen hozott ítélet
Több millió banki szerződést módosíthatnak október elsejétől Romániában, amennyiben egyetlen ügyfél panaszára a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a dokumentum visszaélésekre okot adó feltételeket tartalmaz. A vonatkozó kormányrendelet értelmében azonban magánszemélyek nem nyújthatnak be közvetlenül keresetet a pénzintézet vagy a különböző szolgáltatók ellen, hanem a fogyasztóvédelmi hatósághoz kell fordulniuk. Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet még az idei év elején sürgősségi rendelettel döntötte el, hogy júliusig halasztja a polgári perrendtartási törvénykönyv azon cikkelyének alkalmazását, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a különböző fogyasztóvédő szervezetek a bírósághoz forduljanak, ha szolgáltatók a szerződésekben visszaélésre lehetőséget adó feltételeket szabnak.
Aztán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közbejárására újabb halasztás következett, amíg elkészítettek egy hatástanulmányt, hogy milyen következményei lehetnek a rendelkezésnek bankokra nézve. A Román Nemzeti Bank (BNR) kitartó lobbija ellenére azonban az elmúlt héten a magánjogi törvénykönyv cikkelyének alkalmazását nem halogatták tovább, az október 1-től érvénybe lépett. A jegybank arra hivatkozott, hogy bevezetése pénzügyi instabilitást eredményez, a bankok közel egymilliárd eurót veszíthetnek.
Adrian Vasilescu, a jegybankelnök tanácsosa egyébként még hétfőn is arról beszélt, hogy tulajdonképpen nincsenek is visszaélésekre lehetőséget teremtő szerződési feltételek, mindössze olyan előírásokról beszélhetünk, amelyek esetleg vitathatóak.
A fogyasztóvédelem perel
A bankok, a telefon, víz, villany, gáz-szolgáltatók előre leszögezett szerződésmodellekkel dolgoznak, ezeket helyi szinten nincs lehetőség módosítani. Ahhoz, hogy egyénre szabják, be kell járniuk egy hierarchikus utat, ez rengeteg időbe telik – magyarázta a Krónika érdeklődésére egy banki- pénzügyi szakember. A gazdasági jogban jártas közgazdász elmondta, a polgári perrendtartási törvénykönyv október 1-jétől életbe lépett cikkelye értelmében, ha egy magánszemély ebben az előre gyártott szerződésben kifogásolnivalót talál, a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat, amely vizsgálatot indít, és ha megalapozottnak találja a panaszt, 30 napon belül bírósági eljárást kezdeményez. Ha a pert megnyerik, a szolgáltató köteles az országban minden szerződést a jogerős bírósági döntés alapján átjavítani, és minden érintettet kártalanítani.
Az újdonság tehát az, hogy eddig, amennyiben valaki a bíróságon pert nyert a szolgáltató vagy a bank ellen, csak a felperes szerződését módosították.
A perek évekig húzódhatnak
Az igazságügyi minisztérium javaslata szerint a Temesváron, Jászvásáron, Kolozsváron és Bukarestben hoznának létre olyan különleges bíróságokat, amelyek feladata lenne a hasonló horderejű ügyek tárgyalása, mivel a bankárszövetség elérte, hogy ne „mezei bírák” határozzanak ezekben a kérdésekben. Ezek beindítására azonban még várni kell, addig a bukaresti törvényszékre kerülnek ezek az ügyek, a jogerős döntést pedig a legfelsőbb bíróság hozza meg.
A banki hitelekre kötött szerződések esetében egyébként több dokumentumra, tanúra van szükség, a pénzintézetek ugyanakkor nagynevű ügyvédi irodákat alkalmaznak, így a perek két-három évig elhúzódhatnak – mondja Bogdan Nica, az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője.
A bankárok amúgy is úgy vélik, hogy az ügyben születő ítéletekkel az igazságszolgáltatás tulajdonképpen a szabadpiac mechanizmusába avatkozik be. Mint egy neve elhallgatását kéri bankfiókvezető a Krónika megkeresésére elmondta, az ügyfél több tucat ajánlat közül választhatja ki a számára legmegfelelőbbet, szerződést köt a pénzintézettel, ezzel elfogadva annak feltételeit, utólag pedig panaszt tesz, s egy bíróság lehet, hogy neki ad igazat.
Egyre több a panaszos
Az év elejétől egyébként országos szinten több 1300 panaszt iktattak, melyek rejtett, visszaélésre alkalmat adó lehetőségre hívták fel a figyelmet, a szakemberek pedig nem tartják kizártnak, hogy az év utolsó hónapjaiban még több bejelentésre számíthatunk. Nagyváradon például már az elmúlt napokban is gyarapodott azon panaszosok száma, akik a pénzintézetekkel kötött hitelszerződésükben szereplő, szerintük tisztességtelen kitételek miatt keresték fel a Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget – tájékoztatta lapunkat Adela Baziliu, az intézmény illetékese. „Naponta 2-3 személy keresett fel bennünket bankkal kötött megállapodása miatt, de egészen biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban még több hasonló ügyre számítatunk” – részletezte a felügyelő. Bihar megyében amúgy az idén már tizenkilenc esetet bíróságra küldtek, mindet a pénzintézetek által felszámolt kockázati jutalék miatt. Baziliu leszögezte, ezek az ügyek hosszadalmasak, sok munkával járnak, de felkészültek az esetleg „rohamra”.
A hivatal illetékese elmagyarázta, az érintettek a benyújtott panasz mellett a bankkal kötött szerződésük, az ahhoz tartozó kiegészítő iratok és a pénzintézettel folytatott esetleges levelezésük másolatát is le kell adniuk három példányban. „Mi kielemezzük a dokumentumokat, és amennyiben indokoltnak tartjuk, úgy elkészítjük azt a jegyzőkönyvet, amelyben pontosan felsoroljuk, hogy a szerződés mely pontját véljük tisztességtelennek, s az iratcsomóval együtt továbbítjuk a joghatósághoz. A szolgáltatói szerződésekre vonatkozó törvénymódosítás értelmében ezentúl az erre kijelölt törvényszékre. Onnantól kezdve már a panaszosra hárul az ügy nyomon követése” – ismertette a szakember.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!