
Berlini tájkép. A járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását az elemzők szerint
Fotó: Pixabay
Legalább százezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el a koronavírus-világjárvány miatt a hétvégén ismertetett becslések szerint.
2021. május 23., 19:172021. május 23., 19:17
2021. május 23., 19:182021. május 23., 19:18
A városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) elemzése alapján a járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását, amelyet eddig főleg a bevásárlóközpontok elszaporodása és az online kiskereskedelem népszerűségének növekedése hajtott előre. A belvárosi sétálóutcákat hónapokra elnéptelenítő járvány előtti állapot nem áll helyre, mert minden eddiginél többen felismerték és kihasználják az online vásárlás előnyeit – nyilatkozott Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője a Rheinische Post című lap hétvégi számában.
Landsberg szerint a folyamatot fel kell tartóztatni, a települések „névjegykártyáját” jelentő belső negyedeket meg kell újítani, és ebben a munkában az éghajlatvédelem követelményét is érvényesíteni kell. A forró és száraz időszakokban eleve nehezen elviselhető negyedekben több zöldfelületre és vízfelületre van szükség az életminőség javításához, a kiskereskedelem gyengülésének ellensúlyozása érdekében pedig más funkciók erősítésére. Több kultúra, képzőművészet, hagyományos kisipar és „élménygasztronómia”, és több lakás is kell a járványtól erősen sújtott települési központok felélénkítéséhez – fejtette ki Gerd Landsberg.
A járvány a német gazdaság egészét megviseli, de csődhullám egyelőre nincsen, sőt, éppen ellenkezőleg, a fizetésképtelenség miatt felszámolt vállalatok száma tavaly húszéves mélypontra – 16 300-ra – süllyedt. Ez azonban főleg a közpénzből finanszírozott stabilizációs programoknak tulajdonítható, amelyekben eddig mintegy 140 milliárd euró támogatást osztott szét a szövetségi kormány – emelték ki egy másik elemzésben, amelyet az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Kölner Institut der Deutschen Wirtschaft) készített a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Az úgynevezett potenciális növekedéshez viszonyított veszteség legnagyobb része, 140 milliárd euró tavaly október és idén március között keletkezett. Ebben az időszakban bontakozott ki a SARS-Cov-2 járványának második és harmadik hulláma, ezért a gazdaság több ágazatát befagyasztó korlátozások is ezekben a hónapokban voltak a legszigorúbbak.
Időközben javult a járványhelyzet, a legfontosabb mutatóként számon tartott hétnapi fertőzés-gyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – vasárnap 64,50 volt, míg egy hete 83,10-en, két hete 118,60-on, egy hónapja 165,50-en állt.
A tartományok többségében, így az utóbbi napokban kissé lazították a korlátozásokat, sokhelyütt megnyithattak például a vendéglők teraszai, kerthelységei, amelyeket azonban csak teljes oltással vagy friss negatív antigén gyorsteszt lelettel lehet felkeresni. A harmadik hullám lecsengéséhez az oltási kampány felpörgése is hozzájárult. A szövetségi kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint a lakosság 39,9 százaléka kapott legalább egy adagot a SARS Cov-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelmet szolgáló oltásokból. A korlátozásokat megszenvedő vállalkozások így arra számítanak, hogy a nyári szezon már jól sikerül. Abban azonban nem érdemes reménykedni, hogy a koronavírus-világjárvány nem hagy mély nyomokat a német gazdaságon – figyelmeztetett Michael Hüther, az IW elnöke. „Évekig tart majd a veszteségek és a szerkezeti deformációk kiegyenlítése” – mondta a szakember a Welt am Sonntagnak.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!