Egyelőre nem élénkült meg újra a belföldi idegenforgalom, a járvány miatt óvatosak a turisták
Fotó: Rusu Róbert
Az emberek a járvány miatt óvatosak, ugyanakkor az anyagi helyzetük is megrendült, ezért sem mennek nyaralni. Ha a kormány nem indítja újra az idegenforgalmat, a turizmus térdre kényszerül, rengetegen maradnak munka nélkül, és ekkora kiesést évek alatt sem lehet kiheverni – mondta el a Krónikának Daragus Attila, a Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetsége (ANTREC) Kovászna megyei képviselője.
2020. július 09., 08:032020. július 09., 08:03
Már a téli idényben leállította a növekedésben levő erdélyi turizmust a koronavírus-járvány. Az Erdélystat a kedden tette közzé a téli szezonra – 2019 novembere és 2020 márciusa közti időszakra – vonatkozó, az erdélyi turizmus alakulásáról szóló statisztikai közleményét. Az adatokból kiderül, a turistaérkezések száma 14,1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 13,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés az országos átlaghoz hasonló, és elsősorban a koronavírus-járvány által befolyásolt februári, márciusi hónapokban tapasztalt visszaeséssel magyarázzák.
A lapunk által megszólaltatott turisztikai vállalkozó szerint a lazítások után remélt visszaállás jelenleg kis mértékű,
„Amíg nem engedik a beltéri medencék, éttermek, kávézók megnyitását, nem is reménykedhetünk a forgalom élénkülésében. Már megkezdődött a főszezon, és a panziókban még mindig csak 30–40 százalékos a kihasználtság” – mondta Daragus Attila, a Romániában 2500 szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője.
Az év elején még dübörgő turizmus nehézkesen tér magához, már megkezdődött a főszezon, és még mindig csak 30 százalék körül van a panziók kihasználtsága – mondta el lapunknak Daragus Attila.
– figyelmeztet a turisztikai szakember. Hozzátette, ha minden visszaáll a rendes kerékvágásba, akkor is az előző évek forgalmának legfeljebb felére tudják feltornázni a forgalmat, mert az emberek óvatosak, ugyanakkor az anyagi helyzetük is megrendült. „Ha a szezonból még hátramaradt két hónapot nem tudjuk kihasználni, térdre kényszerül a turizmus, az ágazatban vállalkozók közül sokan kénytelenek lesznek eladni az ingatlanjaikat, rengetegen maradnak munka nélkül, ekkora kiesést évek alatt sem tudunk kiheverni” – mondta Daragus Attila. Meglátása szerint
„Az emberek ezerével vonulnak ki az országból nyaralni, viszik a pénzt külföldre. Inkább vállalják a hosszú utat, a várakozást a határátlépőknél, még a vakációs jegyekkel sem jönnek a hazai szálláshelyekre, ha nem nyitják meg a beltéri medencéket, éttermeket. Senki nem akar úgy nyaralni, hogy ha esik az eső, bekényszerül a szobájába” – részletezte a szövetség képviselője.
Fotó: Székelyhon
Országos összehasonlításban Erdélyben jegyezték a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák közel felét, 49,5, illetve 49,0 százalékát – derül ki az Erdélystat elemzéséből. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága 24,9 százalékos volt, ami megegyezik az előző év hasonló időszakában jegyzett adatokkal.
a vendégéjszakák száma pedig meghaladta a 3,5 milliót, ami 13,7 százalékos csökkenést jelent.
A téli időszakban egy turista átlag két napot töltött valamelyik erdélyi szálláshelyen.
Az elemzésből kiderült, a járvány előtti időszak, vagyis november–január még illeszkedik az előző évek növekvő trendjébe. Februárban elkezdődött a visszaesés, márciusban pedig az előző évi turistaforgalom több mint kétharmada „eltűnt”.
Az erdélyi turistaforgalom nagy része a dél-erdélyi megyékben zajlott, Brassó megye ebben az időszakban is nemcsak Erdély, hanem Bukarestet leszámítva az egész ország leglátogatottabb megyéje. A vendégéjszakák számához Kolozs és Maros megye, valamint a Bánság járult hozzá jelentős mértékben. Az erdélyi szálláshelyek kihasználtságát tekintve a közép-erdélyi és partiumi megyék teljesítettek a legjobban, 27,5 százalékos aránnyal, míg az észak-erdélyi megyék a leggyengébben, 17,1 százalékkal.
Az elmúlt év egészét tekintve az előző évhez viszonyított növekedés 4,1, illetve 5,5 százalékos volt.
Fotó: Barabás Ákos
A visszaesés a két magyar többségű székely megyét is érintette, viszont az erdélyi átlagnál kisebb mértékben: az előző évhez képest a 2019. november és 2020. március közötti időszakban 10,4 százalékkal kevesebb turista érkezett, és 4,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a Székelyföldön. Amíg Hargita megyében az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a turistaforgalom, addig
ami a járvány előtti, november és január közti időszak kimagasló, 20 százalék fölötti növekedésének köszönhető.
Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a székelyföldi vendégforgalom közel kétszeresét regisztrálták: 201 397 turistaérkezést és 448 817 vendégéjszakát. Ez elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak tulajdonítható. Az előző év téli időszakához viszonyítva ez a régió is jelentős visszaesést mutatott: a vendégek száma 12,6 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 14,6 százalékkal csökkent. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is csökkent, viszont az erdélyi és országos átlag fölött volt, 27,7 százalékkal.
A turistaérkezések száma 337 418, ami 16,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 644 386 volt, ami 14,8 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor mindkét megye továbbra is igen magas szálláshelykapacitás-kihasználtsággal büszkélkedhetett: Kolozs megye 25,1, Maros megye pedig 30,5 százalékos, az előző évhez viszonyítva valamivel csökkenő kihasználtságot regisztrált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!