Leállt az építkezés a dél-erdélyi autópályán

A CNADNR közölte: a döntést az országos építkezési felügyelőség helyszínen végzett ellenőrzése után hozták meg. Mint kiderült: a környezetvédelmi engedélyt már 2013 decemberében kibocsátották a teljes Lugos–Déva-szakaszra, míg az építkezési engedélyt az A és B jelzésű részre 2014 októberében adták ki. A C és D jelzésű szakasz műszaki tervének jóváhagyása azért késik, mert a sztráda nyomvonalán többek között egy engedély nélküli temetőt és egy meddőhányót is találtak, emiatt a környezetvédelmi és az építési engedélyeztetési eljárást is elölről kellett kezdeni.

Az autópálya-társaság közleménye szerint már felszólították a kivitelezőt, hogy a 2013-ban kiadott környezetvédelmi jóváhagyás óta történt minden módosításról küldjenek jelentést az ismételt felülvizsgálat érdekében.

Egyszerűsítenék az engedélyeztetést

A CNADNR egyébként a közlekedésügyi minisztériummal egy olyan tervezeten dolgozik, amely szerint összehangolnák azoknak a hatóságoknak a munkáját, amelyeknek engedélyt kell kibocsátaniuk a vissza nem térítendő uniós pénzekből megvalósuló projektekre az eljárás egyszerűsítése érdekében.

Nem ez az egyedüli mizéria az épülő dél-erdélyi autópálya körül: amint arról nemrég beszámoltunk, a CNADNR döntése szerint újra kell építeni a Nagyszeben és Szászváros közötti szakasz 200 méteres részét, mivel a hatóság szerint a kivitelező gyenge minőségű munkát végzett első körben. A sztrádaszakaszt szeptember elején zárták le, és decemberig kell ismét megépíteni. A pluszköltségeket elvileg a kivitelező állja.

A Digi 24 hírtelevízió eközben arról számolt be, hogy az útügyi és autópálya-társaság az elmúlt években minimum több tízmillió eurót fizetett ki olyan sztrádaszakaszok megtervezésére, amelyek még mindig csak papíron léteznek, vagyis építésüket el se kezdték. Egy útszakasz terveiért a CNADNR négyszer is fizetett, de olyan projekt is van, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya több millió euróba került, a kivitelezés azonban rossz minőségű volt, és a pluszmunkát is az állami hatóság állta.

Ezek tudatában nem csoda, hogy Románia az Európai unió legkevesebb autópályájával rendelkező tagállama: a sztrádák hossza mindössze 700 kilométer, ehhez képest az első helyen álló Spanyolországban közel 15 ezer kilométernyi sztrádán lehet közlekedni.

Kétszázmillió kivitelezési tervekre

Liviu Costache, a CNADNR volt vezérigazgatója, jelenlegi kereskedelmi vezetője úgy nyilatkozott: már nem emlékszik pontosan a számokra, de az elmúlt két–három évben körülbelül 200 millió eurót költöttek olyan kivitelezési tervek elkészítésére, amelyek végül nem valósultak meg a gyakorlatban. Alexandru Nazare volt közlekedésügyi miniszter a korábban szintén ezt a tárcát vezető Dan Şovát bírálta, aki elmondása szerint a 2013-ban kiadott nagyszabású infrastrukturális terv nyilvánosságra hozása után 50 millió euró kifizetését rendelte el megvalósíthatósági tanulmányokra.

„Egyetlen tervet sem szabadna megrendelni, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a tervezési szakasz után azonnal neki tudunk látni a kivitelezésnek” – véli Nazare. A hatályos jogszabályok szerint ráadásul a megvalósíthatósági tanulmány viszonylag rövid ideig, 24 hónapig érvényes, így ha két évig nem készül el a beruházás, elölről kell kezdeni az egész procedúrát.

Alin Goga, a CNADNR craiovai beruházási igazgatója szerint a kialakult helyzetért nem a törvényt kell okolni, hanem azokat, akik fölöslegesen vágnak bele a projektekbe, holott már az elején tisztában vannak azzal, hogy a munkálatokat nem kezdik el időben. Így fordulhat elő, hogy ugyanarra az útszakaszra néhány évente újabb és újabb tervet kell rendelnie az autópálya-társaságnak.

„Pénzt pocsékol az ország”

A megvalósíthatósági tanulmányok „piaca” az elmúlt tizenöt évben lendült fel, amikor elkezdődtek az EU-s csatlakozásról szóló tárgyalások. 1990 és 2000 között a közlekedésügyi minisztérium finanszírozta az országutak korszerűsítését, 2000 és 2002 között azonban kétmilliárd euró uniós alapot kapott a kormány a nagy infrastrukturális projektekre – ebből épült meg például a Bukarest és Konstanca közötti sztráda. Az Unióhoz való csatlakozásig, 2007-ig az ország további négymilliárd eurót kapott sztrádák kivitelezésére. Alexandru Nazare szerint „nincs még egy olyan európai ország, amely több pénzt pocsékolna el, mint Románia”.

A 2012-ben, a közlekedési tárcát február és május között vezető Nazare úgy véli: a legnagyobb probléma, hogy Romániának sosem volt országos autópálya-stratégiája, hanem egy-egy beruházási projekt mindössze egy kormányzati vagy minisztérium mandátumot élt. Rámutatott: 2012 második felétől mostanáig hat különböző vezetője volt a közlekedésügyi tárcának, és mindegyik miniszter saját nagyszabású infrastrukturális tervet ígért, de ezek közül egyik sem valósult meg.