Lazíthat energetikai célkitűzésein az Európai Unió (EU). Az Európai Bizottság (EB) tagjai azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről – írta az angol Financial Times napilap.
2014. január 13., 17:342014. január 13., 17:34
Az EB január 22-én fog javaslatot tenni az EU 2030-as energetikai célkitűzéseiről. A Financial Times információi szerint azonban még jelentős eltérések vannak az egyes biztosok álláspontjában, és a különböző kormányok, az energiaszektor szereplői és a környezetvédők is próbálják befolyásolni a döntést.
A legfontosabb kérdés, hogy 2030-ra a tagállamok teljes energiafelhasználásuknak hány százalékát kelljen megújuló energiaforrásokból fedezniük, és, hogy ez mennyire legyen szigorú célkitűzés. Nagy-Britannia nem kötelező célszámokat akar, de Németország kemény szabályokat szeretne. Az angol napilap szerint jelenleg egy kompromisszumos javaslaton dolgoznak. A javaslat szerint 2030-ra közel 30 százaléknak kellene lennie a megújulóenergia-források arányának, de ez nem kötelező célszám, csak ajánlás. Ezt ellensúlyozandó kötelező lenne növelni az energiahatékonyságot.
A 2030-as javaslat eltér az EU 2020-as vállalásaihoz képest. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), és kötelezően 20 százalékra emelni a megújulóenergia-források arányát. Tehát a 2020-as javaslathoz képest mostanra felcserélődtek a hangsúlyok. A Financial Times szerint a célok közti különbséget a megújulóenergia-források támogatásának káros mellékhatásitól való félelem okozta. Az EU támogatja a megújuló-energiaforrásokat, de ez felfelé hajtja az energiaárakat, és aláássa az európai versenyképességet.
Az EB adatai szerint az Egyesült Államokban 2005 és 2012 között 66 százalékkal csökkent a gázár az ipari felhasználók között, miközben Európában 35 százalékkal növekedett. Egyes energetikai cégek ezért érvelnek a kötelező EU-s célszámok ellen. Szerintük a kormányokra kellene hagyni, hogy hogyan érik el a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, mert így csökkennek a támogatási költségek, és a versenyképesség is megmarad.
A megújulóenergia-forrásokkal foglalkozó vállalatok szerint viszont kötelező célszámok kellenek, és legalább 30 százaléknak kellene lennie a környezetbarát energiaforrásoknak. Ezzel ért együtt a Greenpace környezetvédő csoport is, amely 45 százalékos arányt szeretne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!