Lazíthat energetikai célkitűzésein az Európai Unió (EU). Az Európai Bizottság (EB) tagjai azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről – írta az angol Financial Times napilap.
2014. január 13., 17:342014. január 13., 17:34
Az EB január 22-én fog javaslatot tenni az EU 2030-as energetikai célkitűzéseiről. A Financial Times információi szerint azonban még jelentős eltérések vannak az egyes biztosok álláspontjában, és a különböző kormányok, az energiaszektor szereplői és a környezetvédők is próbálják befolyásolni a döntést.
A legfontosabb kérdés, hogy 2030-ra a tagállamok teljes energiafelhasználásuknak hány százalékát kelljen megújuló energiaforrásokból fedezniük, és, hogy ez mennyire legyen szigorú célkitűzés. Nagy-Britannia nem kötelező célszámokat akar, de Németország kemény szabályokat szeretne. Az angol napilap szerint jelenleg egy kompromisszumos javaslaton dolgoznak. A javaslat szerint 2030-ra közel 30 százaléknak kellene lennie a megújulóenergia-források arányának, de ez nem kötelező célszám, csak ajánlás. Ezt ellensúlyozandó kötelező lenne növelni az energiahatékonyságot.
A 2030-as javaslat eltér az EU 2020-as vállalásaihoz képest. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), és kötelezően 20 százalékra emelni a megújulóenergia-források arányát. Tehát a 2020-as javaslathoz képest mostanra felcserélődtek a hangsúlyok. A Financial Times szerint a célok közti különbséget a megújulóenergia-források támogatásának káros mellékhatásitól való félelem okozta. Az EU támogatja a megújuló-energiaforrásokat, de ez felfelé hajtja az energiaárakat, és aláássa az európai versenyképességet.
Az EB adatai szerint az Egyesült Államokban 2005 és 2012 között 66 százalékkal csökkent a gázár az ipari felhasználók között, miközben Európában 35 százalékkal növekedett. Egyes energetikai cégek ezért érvelnek a kötelező EU-s célszámok ellen. Szerintük a kormányokra kellene hagyni, hogy hogyan érik el a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, mert így csökkennek a támogatási költségek, és a versenyképesség is megmarad.
A megújulóenergia-forrásokkal foglalkozó vállalatok szerint viszont kötelező célszámok kellenek, és legalább 30 százaléknak kellene lennie a környezetbarát energiaforrásoknak. Ezzel ért együtt a Greenpace környezetvédő csoport is, amely 45 százalékos arányt szeretne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!