Lázadnak a szakszervezetek

A kormányfő elmondta, délelőtti ülésükön a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy felelősséget vállalnak a jogszabálycsomagért, de ezt megelőzően még konzultálnak többek között a parlamenti frakciókkal is, a honatyák módosító javaslatait pedig még belefoglalják a törvénykönyvbe. Emil Boc arra is kitért, hogy folytatódik ezzel párhuzamosan a párbeszéd a társadalmi partnerekkel, azaz a munkáltatói szövetségek, illetve a szakszervezetek képviselőivel is, és csak a konzultációk lezárása után hoznak végső döntést a felelősségvállalásról.

A szakszervezetek azonban már tegnap délután bejelentették, ha a kormány megkerüli a parlamenti vitát, akkor határozatlan időre általános sztrájkba kezdenek, attól a pillanattól kezdve, hogy Traian Băsescu államfő megkapja aláírásra a munkatörvénykönyv szövegét. A tegnap elfogadott tiltakozási ütemterv értelmében már február 28-án elkezdődnek a vidéki tiltakozó akciók, Bukarestben pedig aznap készülnek utcára vonulni, amikor a képviselőház napirendre tűzi a munkatörvénykönyv vitáját. Ugyanakkor március 15-éig aláírásokat gyűjtenek az általános sztrájk kirobbantása érdekében. A vidéki akciókon a prefektúrák, illetve a kormánypártok székháza előtt kívánnak tüntetést szervezni, ezt megelőzően pedig február 26-án Nagyváradon, az RMDSZ kongresszusának helyszínén is tiltakozó akciót szerveznek.

Az RMDSZ egyébként egyetért azzal, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a parlamenten a munkatörvénykönyvet – nyilatkozta tegnap Fekete-Szabó András, a szövetség szenátusi frakcióvezetője. Mint részletezte, a délelőtti ülésen abban állapodtak meg, hogy folytatják a tárgyalásokat a parlamenti frakciókkal, s csak azt követően döntenek végérvényesen a felelősségvállalásról. „Ha a természetes útvonalat követjük, és a parlament mindkét háza megvitatja a jogszabálytervezetet, akkor az eddig tapasztaltak szerint szeptember–október előtt nem lenne kész a munkatörvénykönyv. Egyes kérdésekben tartanunk kell az Európai Bizottságnak tett vállalásokat, s nem szabad kicsúsznunk a határidőkből” – fogalmazott az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Eközben a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták elnöke, Victor Ponta sem nyilatkozott egyértelműen egy esetleges bizalmatlansági indítvány benyújtásával kapcsolatban. Mint mondta, a módosítások kapcsán előbb tárgyalni kívánnak a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselőivel. Ponta ugyanakkor azzal vádolta meg Emil Boc miniszterelnököt, hogy ő sem tudja, milyen módosításokat eszközöltek a munkatörvénykönyvben.

A nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával való egyeztetést követően azonban Boc mintegy válaszképpen több részletet is közölt a készülő munkatörvénykönyvből. Mint mondta, egyik lényeges változtatás az lesz, hogy az új jogszabály érvénybelépését követően már nem 15, hanem 25 százalékos juttatás járna az éjszakai munkáért. Ugyanakkor elmondása szerint a munkavállalási szerződésben ezentúl szerepelne az is, hogy milyen minősítési kritériumokat alkalmaz a munkáltató, mint ahogy azt is rögzítenék, hogy mit kell tenni az előrelépésért. Hozzátette: az elbocsátás ezentúl nem szociális kérdés lenne, hanem az alkalmazott egyéni teljesítménye lenne az elsődlegesen megvizsgált kritérium. Ugyanakkor a miniszterelnök arról is beszélt, hogy az új munkatörvénykönyv a jelenlegi 30 napos helyett akár 90 napos próbaidőt is lehetővé tenne, ami szerinte azért jobb, mivel így jobban meg lehet nézni, hogy ki mire képes, miben jó, hogyan teljesít. Emellett arra is kitért, hogy a módosítások révén a meghatározott időre megkötött munkaszerződés időtartama is 24 hónapról 36 hónapra bővülne.