Lakatos Péter szerint Románia állampolgárai nem félreérthető üzeneteket várnak a kormánytól és az államfőtől, hanem az ország helyzetének valós bemutatását, valamint egy koherens, életképes válságellenes programot.
– Parlamenti felszólalásaiban több alkalommal is bírálta a kormány válságellenes programját.
– Akár Mission Impossible (Lehetetlen küldetés) címmel is illethetnénk ezt a programot. Valójában az is lehetetlen küldetés, hogy olyasmiről tárgyaljunk, ami nem is létezik, az Emil Boc miniszterelnök által bemutatott program ugyanis nem nevezhető válságkezelő intézkedéscsomagnak, ezt koalíciós társa, Mircea Geoană is elismerte. Már a költségvetés-tervezet bemutatásakor szóvá tettük, hogy a Boc-kormány rendkívül veszélyes, az „itt a piros, hol a piros”-ra hasonlító játékot folytat.
Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy azok a makrogazdasági adatok, melyek alapján összeállították a tervezetet, nem felelnek meg a valóságnak. Csak egy példát említek: a költségvetés négy lej/euró árfolyammal számol, holott már most egy euró 4,2 lejbe kerül. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a 144 milliárd euró nemzeti bruttó össztermékkel számoló költségvetésben rejtve marad 43 milliárd új lej, amelyet egyértelmű, hogy az elnökválasztási kampány idején szándékoznak majd elkölteni.
A miniszterelnök téli álmában láthatta a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, amiről beszélt, holott minden gazdasági szakértő és intézmény maximum 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2009-re.
– Meglátása szerint a kormány hogyan tudta mégis „eladni” ezt a hiányos, konkrét megoldásokat nélkülöző programot?
– A gond ott van, hogy az államelnök és a kormány hülyének nézi az országot, és manipulációs eszközökhöz folyamodik. A koalíciónak megvan a kétharmados parlamenti többsége, így nyilván bármit mondhatnak, elég sokan tapsolnak. Féligazságokat hangoztatnak úgy, hogy azt feltételezik közben, hogy Romániában senki sem olvas újságot, senki sem tájékozódik arról, hogy mi történik az országban és a határokon túl.
Románia állampolgárai nem félreérthető üzeneteket várnak, amelyek utólag az események alakulásának függvényében értelmezhetőek, hanem az ország helyzetének valós bemutatását, valamint egy koherens, életképes válságellenes programot. Nem lehet szolidaritásra kérni a válság súlyosságával kapcsolatban teljesen tájékozatlan lakosságot, akinek nem mutatják meg a válság leküzdésének útját.
Traian Băsescu azt jelentette ki, ha ő lett volna a Titanic parancsnoka, az nem süllyedt volna el. Szerintem a gazdasági válság – hatalmas jéghegyként – veszélyesen közeledik a leállt motorú, Románia nevű hajóhoz, amelynek parancsnoka még mindig nem eszmélt fel a parlamenti többség létrehozásának bódulatából, és amelynek kormányosa tehetetlenül várja felettese parancsait. Sajnos gyerekeink és unokáink jövőjével játszadoznak. Nem lehet azt megengedni, hogy egy kormány 20 milliárd eurós kölcsönt vesz fel, és nem tisztázza előre, hogy mire akarja használni a kölcsönt, és hogy milyen feltételek között. Elképesztő dolgok történnek…
– Meglátása szerint melyek a március 16-án bemutatott, a gazdasági válság negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedéscsomag hiányosságai?
– A költségvetés-tervezet egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nincsenek benne konkrét gazdaságélénkítő intézkedések, valamint az, hogy nem nyújt elég anyagi forrást a mezőgazdaságnak. A válságkezelő program bemutatásakor a miniszterelnöknek nem volt más választása, mint megjelenni a parlament előtt, de sajnálatos módon magával hozta a nehéz örökségről szóló örökzöld lemezt is. Az adósságok kifizetése nem jelent gazdasági fellendítést célzó intézkedést, csupán ideiglenes túlélést eredményez. Egy miniszterelnökhöz méltó elemzést vártunk, nem egy mandátumát kezdő polgármesteri diskurzust.
Traian Băsescu államfő is csupán a Tăriceanu-kormány elmarasztalásában jeleskedik, másfelől viszont egymásnak ellentmondó magyarázatokat ad azokkal az optimista becslésekkel kapcsolatban, amelyeket a kormányra mintegy rákényszerített a költségvetési törvény kidolgozásánál. Hasonló ellentmondó magyarázatok övezték a szakemberek gazdasági válságra vonatkozó figyelmeztetéseinek teljes figyelmen kívül hagyását, miközben egyetlen szó sem esett a Nemzetközi Valutaalaptól igényelt kölcsön rendeltetéséről.
– Az RMDSZ milyen konkrét gazdasági fellendítést célzó javaslatokat kíván tenni, amelyek alkalmazhatók lehetnek az aktív válságellenes stratégia keretében?
–Az RMDSZ álláspontja szerint a válság leküzdésére a jelenlegi kormánykoalíció két alapvető stratégia közül választhat. Az egyik a passzív, túlélést célzó stratégia, amely a költségvetési kiadások csökkentésére szorítkozik, és amelyet a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében az adók és illetékek növelésével ötvöz. A másik egy aktív stratégia lenne, amely ötvözi a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket a központi közigazgatás reformjával, a valós decentralizációval, és amely masszív külföldi hitelezést feltételez.
Mindkét variáns megőrizheti a bérek és nyugdíjak vásárlóerejét, viszont siker esetén az utóbbi lehetővé teheti ezek növelését a munkatermelékenység növekedésének függvényében. Konkrét nemzeti programok elindítását javasoljuk, amelyek által a kis- és középvállalkozások csökkentett kamatú hitelekhez juthatnak. A mezőgazdasági szektorban ugyanakkor arra volna szükség, hogy az egyes programok keretében nyújtott támogatások adómentességet élvezzenek.
Látogatottsági adatok