Különadó a végkielégítésekre

A miniszterelnök tegnap bejelentette: kormánya mai ülésén vitatja meg a juttatások ügyét, és nem kizárt, hogy határozat is születik a 85 százalékos többletadó kivetéséről. Ponta annak kapcsán adott hangot felháborodásának – az elmúlt napokban immár többször is –, hogy az egy hónappal ezelőtt önálló intézménybe tömörített országos felügyeleti bizottságok vezető testületeinek tagjai több tízezer eurós végkielégítést kaptak. Az Országos Tőkepiaci Felügyeletről (CNVM), az Országos Biztosítási Felügyeletről (CSA) és a Magánnyugdíjpénztárakat Felügyelő Országos Bizottságról (CSSPP) van szó, amelyek összevonása nyomán létrejött a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete (ASF).

A felszámolt három felügyeleti szervet az ASF megalakulásáig egy összesen tizenkilenc felügyelő alkotta vezető testület irányította, amelynek tagjai azon a jogcímen kaptak végkielégítést, hogy idő előtt megszűnt a mandátumuk. Victor Ponta már a múlt héten ismertette, hogy Daniel Tudor, a CSA korábbi elnöke 40 ezer eurót, Carmen Negoiţă, a CNVM volt vezetője 18 ezer eurót, míg Marian Sârbu, a CSSPP exigazgatója 15 ezer eurót keresett havonta. Ebből az következik, hogy Negoiţă száz-, míg például Tudor ötszázezer eurós végkielégítésre jogosult. Azt ugyanis az újonnan alakult pénzügyi felügyelet már a múlt héten megerősítette, hogy a tőkepiaci felügyelet vezetőségének döntése értelmében a CNVM felügyelői kilenc, míg a biztosítási felügyelet volt vezetői 19 havi bérüknek megfelelő juttatásban részesültek a mandátumuk elején kötött munkaszerződésük alapján. „Egyszerűen megengedhetetlennek tartom, hogy valaki 800 ezer eurós végkielégítést kapjon, miután 20-30 ezer eurós fizetést vágott zsebre havonta egy olyan intézménynél, amely mégiscsak állami fennhatóságú. Az Egyesült Államokban kilencvenszázalékos adót vetettek ki a csődbe ment bankok által folyósított bónuszokra, és nekünk is hasonlóképpen kell eljárnunk\" – szögezte le tegnap a miniszterelnök, majd úgy fogalmazott: szerinte tulajdonképpen a „pofátlanság adójának\" kellene nevezni az új többletilletéket. Hozzátette: arra utasította a pénzügyminisztert, dolgozza ki a 85 százalékos különadót célzó kormányhatározatot.

Králik Lóránd, a tőkepiaci felügyelet eddigi, az RMDSZ által delegált tagja tegnap a témában csak annyit kívánt nyilatkozni lapunknak, hogy a CNVM többi felügyelőjéhez hasonlóan ő sem kapott végkielégítést. Ennek azonban az ASF múlt heti közleményén túlmenően ellentmond Mircea Ursache, az új felügyelet alelnöke által a Ziarul Financiar pénzügyi lapnak adott nyilatkozata, miszerint a magánnyugdíjpénztárakat felügyelő bizottságon kívül mindkét, nemrég megszűnt bizottság vezető testülete megszavazta a kilenc, illetve 19 havi bérrel egyenértékű végkielégítést. Hétfői állásfoglalásában az ASF már azt írja: a frissen alakult szervezet nem folyósított pluszjuttatást a megszűnt felügyeletek tagjainak, sőt úgy döntött, hogy a pénzügyi felügyelet tagjai nem jogosultak végkielégítésre mandátumuk idő előtti lejárta esetén. Egyébként Králik a tőkepiaci felügyelet megszűntével nem végrehajtó felügyelőként folytatja tevékenységét az ASF-ben, míg Biró Albin, a CSA volt tagjának megszűnt a mandátuma. A szintén az RMDSZ által delegált Biró a Maszol.ro portálnak elismerte, valóban 19 havi bérnek megfelelő végkielégítést kap, ám nem volt hajlandó elárulni, hogy ez az öszszeg mekkora, mivel biztosítási felügyeleti fizetése is bizalmas.

Különben a magyar kormány 98 százalékos különadóval sújtotta a közszférában alkalmazott végkielégítéseket. Az Orbán-kabinet eredetileg 2005-ig visszamenőleg adóztatta meg a juttatásokat, ám az alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet, azt azonban már nem találta alkotmányellenesnek, hogy a különadót 2010-től vezessék be. A törvényt végül úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy az csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozik. Két héttel ezelőtt kihirdetett ítéletében viszont az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtotta. A magyar kormány közölte: az illetékes tárcáknál kielemzik a strasbourgi ítéletet, és eldöntik, fellebbeznek-e.