
Fotó: Facebook/klausiohannis
Idén 21 külföldi útja volt az államfőnek, amelyek összesen több mint 16,6 millió lejbe kerültek.
2022. december 28., 15:502022. december 28., 15:50
Az elnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Klaus Iohannis 2022-es külföldi útjainak összesített költségei elérték a 16 millió 604 678,40 lejt.
Az államfő február 16-án Emmanuel Macron francia államfő meghívására részt vett Párizsban egy informális munkavacsorán, 17-én és 18-án jelen volt az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóján Brüsszelben, 24-én pedig az Európai Tanács rendkívüli ülésén vett részt ugyancsak Brüsszelben.
Május 30-án és 31-én az elnök ismét Brüsszelben tartózkodott, az Európai Tanács rendkívüli ülése alkalmából.
Június 14-én az államfő részt vett Hágában a NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen, június 20-án Lettországba, Rigába utazott a Három Tenger Kezdeményezés éves csúcstalálkozójára és üzleti fórumára, 23-án és 24-én részt vett Brüsszelben az Európai Unió és a Nyugat-Balkán vezetőinek találkozóján és az Európai Tanács ülésén, majd 28-a és 30-a között Madridban tartózkodott a NATO-csúcstalálkozó alkalmából.
Októberben részt vett az Európai Politikai Közösség első ülésén, majd az Európai Tanács informális ülésén Prágában (október 6-7.), valamint az Európai Tanács brüsszeli ülésén (október 20-21.).
November 7-én és 8-án az államfő jelen volt az egyiptomi Sharm El-Sheikh-ben megrendezett klímacsúcson, 11-én és 12-én pedig a párizsi békefórumon. November 23-án hivatalos látogatást tett Rigában, november 24-én Vilniusban, majd 25-én részt vett a litvániai Kaunasban megtartott nemzetközi szimpóziumon, illetve a litván, lett és lengyel elnök részvételével zajlott csúcstalálkozón.
Az Elnöki Hivatal közölte továbbá, hogy év elejétől december 15-éig Klaus Iohannis államfő 14 törvényt küldött vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra és 12 alkotmányossági kifogást nyújtott be.
December 15-éig 54 alkalommal nyújtottak be kegyelmi kérést az államfőnek, ezekből egyet sem írt alá.
December közepéig 1024 állami kitüntetést adományozott az elnök – közölte az Agerpres hírügynökség.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
szóljon hozzá!