
Fotó: Mediafax
2010. január 13., 08:352010. január 13., 08:35
Radikális tiltakozó akciókkal fenyegetőznek a nyugdíjasszervezetek arra az esetre, ha a kormány a költségvetés-tervezetben foglaltakhoz híven valóban befagyasztja a nyugdíj értékét. A Nyugdíjasszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Preda Nedelcu leszögezte: az általa vezetett szervezet felszólítja a kormányt és a parlamentet, tartsák tiszteletben a 2007/250-es törvényt, amely a nyugdíjpont értékét az átlagbér 45 százalékára emeli. Kijelentette: a nyugdíjasok nem értenek egyet a kormány tervével, amelynek értelmében idén befagyasztanák a nyugdíjpont értékét, és nem fogadják el azt az érvet, hogy nincs elegendő forrás a nyugdíjemelésre.
„Ha van politikai akarat, akkor a forrásokat is megtalálják ahhoz, hogy a parlament által elfogadott formában ültessék gyakorlatba a törvényt. A pénzügy- és a munkaügyi miniszter feladata, hogy megtalálják a forrásokat” – hangoztatta Preda Nedelcu. Hozzátette, a 2007-ben elfogadott törvény – amelynek értelmében 2008-ban az átlagbér 37,5, 2009-ben pedig 45 százalékára kellett volna növelni a nyugdíjpont értékét – 2009 áprilisáiig éreztette a hatását, és úgy vélte, a folyamatot folytatni kell. Rámutatott, az a döntés, hogy a nyugdíjpont értékét a 2009 októberi értéken fagyasztották be, annak fényében, hogy az élelmiszerek és szolgáltatások ára tovább nő, jelentősen csökkenti a nyugdíjasok vásárlóerejét és életszínvonalát.
A nyugdíjasszervezetek egyúttal azt is követelik, hogy az 1500 lejt meghaladó nyugdíjakra progresszív adót vessenek ki, és azt, hogy egészségbiztosítási járulékot is csupán az ennél az összegnél nagyobb illetményekre rójanak ki.
A követelésben, amelyet már a parlament mindkét házához eljuttattak, a nyugdíjaszövetségek azt is kérik, hogy a nyugdíjasoknak járó temetkezési segély összegét emeljék az átlagbér kétszeresére, a hozzátartozóknak járó összeget pedig ennek 75 százalékára. Egyúttal forrásokat követelnek annak érdekében, hogy jusson pénz a 700 lej alatti nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok gyógyszervásárlásainak támogatására.
Azt is szeretnék elérni, hogy biztosítsanak lakást a korábban államosított, de visszaszolgáltatott ingatlanokban élő nyugdíjasok számára, és ügyük rendezéséig tiltsák meg a kilakoltatásukat.
Preda Nedelcu leszögezte: amennyiben a kormány és a parlament nem oldja meg a nyugdíjasok gondjait, „radikális akciókra” számíthatnak ezek részéről. Kifejtette, a jövő hét elején az összes vidéki fiókszervezet elnöke egyeztetésre gyűl össze annak eldöntésére, milyen tiltakozó akciókat szerveznek arra az esetre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.