Kötelező egészségbiztosítás: visszakozik az új kormány

Mint rámutatott: kérdésessé vált, hogy az illeték kiterjesztése követi-e a közterhek arányos és igazságos elosztásának elvét, ezért elképzelhető, hogy a kormány módosítani fogja az új adótörvénykönyv erre vonatkozó előírását.

„Úgy tűnik, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulás begyűjtése a jövedelem nélküli polgároktól több költséggel járna az állam számára, mint amekkora bevételt be tudna hajtani az intézkedés nyomán. Nem fogunk országszerte emberekre vadászni\" – fogalmazott a kormányszóvivő. Suciu rámutatott: a kabinet a következő időszakban „megpróbálja tisztázni\" a hozzájárulás kötelező érvényére vonatkozó elképzelést, de elmondása szerint a kormány továbbra is az adóalap emelését támogatja inkább.

A szóvivő rámutatott: legkésőbb január végéig megvizsgálják, hogy az elképzelés fenntartható-e – mind adóügyi, mind alkotmányos szempontból. „Az állami költségvetésre nem lesz semmilyen hatással, ha végül törlik ezt a cikkelyt a törvényből, az éves büdzsé elkészítésekor ugyanis nem vették figyelembe a jövedelem nélküli személyektől származó bevételt\" – tette hozzá Suciu.

A január elsejétől hatályba lépett új adótörvénykönyv értelmében ettől az évtől a jövedelemmel nem rendelkező személyeknek is be kellene fizetniük az egészségbiztosítási hozzájárulást, vagyis a jelenleg 1050 lejes minimálbér 5,5 százalékát. A jogszabály arra is kitér, hogy a közteher befizetése alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek és a politikai üldözöttek.

A jövedelemmel nem rendelkező, de a hozzájárulás kifizetésére kötelezett személyeknek az adóhatóságnál kell jelentkezniük, hogy bekerüljenek a nyilvántartásba. Amennyiben egy jövedelemmel nem rendelkező – de az említett kategóriákba se tartozó – személy legalább hat hónapig nem fizeti be az egészségbiztosítási hozzájárulást, a minimálbér hatszorosát kell lerónia bírságként.

Az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportál korábban arról számolt be, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által közölt adatok szerint 3,36 millió olyan román állampolgár szerepel a háziorvosok adatbázisában, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással, vagyis nem fizetik be az illetéket. A CNAS lajstromában ugyanakkor 3,78 millió gyermek és 355 ezer 26 év alatti, tanulmányait végző fiatal szerepel, akik után eddig nem kellett befizetni az illetéket. Az adatbázisban emellett 2,97 millió olyan személy is szerepel, akik után az állam fizeti közpénzből a CASS-t – az érintettek többsége havi 740 lejnél kevesebbet kereső nyugdíjas, munkanélküli, illetve szociális segélyben részesülő személy.

Az egészségbiztosítási hozzájárulás szinte mindenkire vonatkozó kiterjesztése tavaly szeptemberben került nyilvánosságra, amikor az új adótörvénykönyv megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az akkor még Victor Ponta vezette kormány alig néhány nap múlva magyarázkodásra szorult, a pénzügyminisztérium ugyanis azt közölte, hogy valamilyen formában mindig is kötelező volt mindenki számára – néhány kivételtől eltekintve – a közteher kifizetése. A szaktárca úgy fogalmazott: „a biztosítotti státus megszerzése nem opcionális, és nem a jövedelemszerzéstől függ\", az új adótörvénykönyv előírásai pedig „gyakorlatilag nem térnek el sokban\" az eddig hatályban lévő dokumentumtól.