2011. október 17., 09:352011. október 17., 09:35
Egyre közelebb áll a megállapodáshoz Németország és Franciaország az euróövezeti adósságválság átfogó megoldásának kérdésében. Erre utalnak a legnagyobb, iparilag fejlett és fejlődő G20-as államok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek kétnapos párizsi megbeszéléséről kiszivárgó információk és a befolyásos döntéshozók nyilatkozatai.
A kiszivárgott részletek alapján a terv három elemből áll: a görög adósság részleges leírásából – egy rendezett körülmények között lezajló részleges államcsődből –, az európai bankok feltőkésítéséből, illetve az intézkedések tovagyűrűző hatásainak megfékezéséből. A terv pontosabb kidolgozása még várat magára, az alapelvekről az Európai Tanács október 23-i ülésén születhet döntés, az átfogó megoldást, a technikai részleteket pedig csak több héttel később véglegesíthetik – közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a konferenciát követően. Francois Baroin francia pénzügyminiszter a magánbefektetői részvétel arányának növelésére utalt.
Az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) állampapír-biztosítóként léphet majd fel, amely a bajba jutott államok által újonnan kibocsátott kötvényekre 25 százalékos garanciát vállal – értesült a Dow Jones üzleti hírügynökség. Más források szerint már 2012-ben létrejöhet az euróövezet állandó mentőmechanizmusa, az EFSF-et felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).
Timothy Geithner, az Egyesült Államok pénzügyminisztere biztatónak nevezte a kidolgozás alatt álló terveket, de figyelmeztetett, hogy a lépések hatékonysága a még tárgyalás alatt álló részleteken múlik. Korábban az amerikai pénzügyminiszter rendre kételkedően fogalmazott az európai mentőakcióval kapcsolatosan, és sürgette az euróövezeti vezetőket, hogy hatékonyabban lépjenek fel az elhúzódó adósságválság megfékezése érdekében. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde arra hívta fel a figyelmet, hogy immár a fejlődő piacokat is sújtja az euróövezeti adósságválság.
A konkrétumok hiányában a találkozót egy általánosabb kommünikével zárták. A témára a G20-as államok vezetőinek november 3–4-i cannes-i találkozóján térnek vissza. A kétnapos rendezvényen több, fejlődő piaci delegált is az IMF kapacitásainak bővítése mellett szólalt fel. A fejlett piacok többnyire elutasították, a javaslattevő országok, illetve Christine Lagarde megfontolandónak nevezte az előterjesztést.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.