
2009. július 24., 10:352009. július 24., 10:35
- Mit kell tudni a Közgép Zrt. múltjáról?
Cégünk első elődje az első világháborút követően, 1921-ben alakult meg. Feladata a megyei államépítészeti hivatalok irányítása alatt üzemelő útépítő és fenntartó eszközök javítási munkáinak elvégzése volt. A második világháború után, a megrongálódott hídállomány helyreállítására 1945-ben létrejött az Állami Hídfenntartási Telep a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Hídosztály felügyelete alatt. 1951-ben a minisztérium megalapította az útépítési feladatok ellátására a Közúti Gépellátó vállalatot, melybe beolvasztották a Királyi Állami Utjavító műhelyt. A cég 1994-ben alakult részvénytársasággá, Közép-Unió Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. néven, mely 2004-ben – tekintettel a hagyományokra – Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.-re változott.
Jelenleg melyek a cég tevékenységi területei?
A hagyományosan világszínvonalú acélszerkezeti gyártás és szerelések mellett magas szinten foglalkozunk út- és autópálya kivitelezéssel, mélyépítéssel, csatornázással, környezetvédelmi beruházásokkal, magasépítéssel. A vasúti közlekedéshez kapcsolódó fejlesztésekben is komoly szerepet vállalunk saját tulajdonú mozdonyainkkal-és vasúti kocsijainkkal. Társaságunk komplexszolgáltatásokat kínál, munkatársaink, szakosodott részlegeink és alvállalkozóink a beruházási tervek elkészítésétől, a műszaki/folyamat kiviteli terveken, az építési, szerelési, kivitelezési munkákon keresztül, a lebonyolításig, az üzembehelyezésig minden munkafázist képesek elvégezni. Társaságunk korszerű járműparkkal, a legmodernebb informatikai rendszerrel, műszerekkel, gépekkel és hegesztő berendezésekkel van felszerelve, s mérnökei révén több jelentős hazai és nemzetközi szervezetben képviselteti magát.
Kérem soroljon fel néhányat a cég fontos referenciamunkái közül.
Hídépítő acélszerkezeti divízió: Budapesti Margit híd felújítás (1978), Budapesti Erzsébet híd felújítás (1991), M1-M7 autópálya körhíd, Esztergomi Mária Valéria híd (2001), Győri Petőfi híd (2002), Budapesti Szabadság híd felújítás (2008). Magasépítési terület: Kékesi TV torony (1979), Pécsi TV torony (1995), Lipcsei Pályaudvar szegecselt épületszerkezete (1999), Oviedói Kongresszusi Központ acélszerkezete (Spanyolország, 2007). Gépészeti acélszerkezeti terület: körrakodó gép – ThyssenKrupp (1996), hajórakodó – ThyssenKrupp (2000), konténerrakodó daru – Konecranes (2003), kikötői portáldaru alkatrészek – Gottwald Port Technology GmbH (2004-től). Utépítési terület: M35 autópálya útépítési munkái, M3 autópálya útépítési munkái (kb.7km), hódmezővásárhelyi kerékpárutak és városi útfelújítások, Ipari Park - ipari út építése, Szolnok belváros rekonstrukció.
Vasbeton szerkezetű hidak: 37-es út, jelenleg M6, M43 autópályák hídjai
Csatornázás: Debrecen, Veszprém, Kisújszállás, Őrbottyán
- A Közgép Zrt. Jelenleg több hulladékkezelő rendszer kiépítésén is dolgozik. Mi ezek szerepe, mennyire környezetbarátok ezen létesítmények?
- Egy ilyen hulladékkezelő központ lényegében
kiváltja a jelenleg még üzemben lévő hagyományos
értelemben vett, szigetelés nélküli „szemétlerakókat”. Az újonnan létesülő lerakó már nem szennyezi környezetét, mert a lerakótér az európai uniós elvárásoknak is megfelelő
módon, szigorú jogszabályi előírások szerint szigetelt.
A lerakótér szigetelése, vagy más néven műszaki védelme általában úgy épül fel, hogy a megfelelő szintre elkészített altalajra 50 centiméter vastagságban betömörített, megfelelő vízzáró
képességgel rendelkező, minősített agyagréteg épül. Erre kerül közvetlenül a monitoringrendszer, ami tulajdonképpen egy fémháló, feladata jelezni az esetlegesen a talaj irányába történő vízszivárgást. Ennek ugyanakkor kicsi a valószínűsége, mivel a monitoringrendszerre több réteg szigetelőanyag kerül. Legfelülre a kavicsszivárgó réteg épül. Csak erre kerülhet a beszállítotthulladékdomb. Ezen kavicsszivárgón keresztül vízszintes irányban a hulladékból kifolyó vizeket, illetve a hulladékon átszivárgott szennyezett esővizet szigetelt medencébe gyűjtik és tárolják, vagy szükség esetén permetezéssel visszalocsolják a depónia felületére.
– Mennyire zavarhatja meg egy ilyen létesítmény a táj képét?
– Tulajdonképpen egyáltalán nem zavarja meg, mivel a konzorcium a magas szintű műszaki megoldások mellett kiemelt figyelmet fordít a hulladékkezelő központ tájba illesztésére. Ennek érdekében az észak-balatoni térségbeli beruházás keretében a telephely köré egy 7,4 hektáros véderdőt telepítünk. Hogy a terület ökoszisztémájába megfelelően illeszkedő őshonos fajokat telepítsünk, külső szakértők bevonásával tervezzük a véderdő kivitelezését. A
telepítendő növényfajok kiválasztásakor fokozott figyelmet fordítunk az alkalmazott fajok igényeire, a beépítendő növénycsoportok funkciójára és természetvédelmi alkalmasságukra. Továbbá felelősséget érzünk az épülő
hulladékkezelő központ szomszédságában található utótisztító tavakon élő, fészkelő, táplálkozó madárfajokkal kapcsolatban is. A madarak költési idejében külső szakértők bevonásával
madármonitoring tevékenységet végzünk. A monitorozás során vizsgáljuk az építkezés alatt az ott fészkelő vízimadarakra gyakorolt zajhatást. A természet
értékeinek további megóvása érdekében a hulladékkezelő
központ környezetében egy komplex talajvíz-monitoring rendszert helyezünk üzembe. A rendszer folyamatosan figyelni fogja a talajvíz állapotát, és abban az esetben,
ha bármilyen szennyező anyag jelenlétét észleli a talajvízben, automatikusan jelent a központnak, amely információkkal azonnal meghozhatók az elhárító intézkedések.
– Mi történik abban az esetben, ha megtelik a hulladéklerakó?
– Amikor ez bekövetkezik, megfelelő módon rekultiválják, szigetelik, majd füvesítik, fásítják a felületét, és a tájba illesztve nem keletkezik tájseb csak egy „domb”, aminek a folyamatos utóellenőrzése további 30 éven keresztül tart. A depóniatér köré hulladékfogó háló épül, így nem alakulhat ki a hagyományos hulladéklerakók környékére jellemző kedvezőtlen kép.
– Mi motiválja a társaságot arra, hogy környezetvédelmi beruházásban vegyen részt?
– Az EU irányelveknek, a környezetvédelmi kívánalmaknak és hazai jogszabályainknak való megfelelés igénye hosszú távon nem engedi meg, hogy továbbra is olyan szeméttelepeket működtessünk, melyek helyi, műszaki védelem nélkül üzemelnek. Nem járható út az sem, ha a hulladékot válogatás nélkül kizárólag lerakással ártalmatlanítjuk, tehát szükséges a hulladékok szelektív gyűjtése, utóválogatása, az újrahasznosítható anyagok felhasználása és a maradék anyagok megfelelő módon
történő rendezett lerakása. A hulladékártalmatlanítás
és -gazdálkodás gyakorlatában előtérbe kerültek a gazdaságosabban üzemeltethető komplex térségi szolgáltatási rendszerek, melyek a meg nem újuló források, így a szabad,
tiszta földterületek megőrzésére is kedvező lehetőséget szolgáltatnak. A műszaki feltételek javulásával és a környezetvédelmi problémákra való fokozottabb odafigyeléssel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi és műszaki szabályozási feltételek is változtak,
szigorodtak. Jelen projektek erre a teljes hulladékgazdálkodási
rendszerre terjednek ki, tehát tartalmazzák a szelektív hulladékgyűjtést, hasznosításra történő előkészítését és a maradék anyagok rendezett lerakását. Ezért társaságunk
egyre fontosabbnak tartja a jövő vezető üzletágává váló környezetvédelmi beruházásokban való részvételt.
- Milyen célkitűzéseik vannak Erdélyben?
Szeretnénk ott is megméretni magunkat, s kezdetnek kisebb munkák is megfelelnek. Konkrét tervekről egyelőre nem szeretnék beszélni.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.