Politikai nyilatkozattal tiltakozott Korodi Attila kedden a képviselőházban a verespataki aranybánya megnyitásának engedélyezéséről információja szerint megszületett szakértői döntés ellen.
2013. május 21., 15:092013. május 21., 15:09
Az RMDSZ képviselője, aki volt környezetvédelmi miniszterként 2007-ben felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezését elmondta: tudomása szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyéről döntő kormányzati tárcaközi bizottság szakértői két héttel ezelőtt a bányanyitás mellett foglaltak állást, és a jelek szerint a tervezett beruházás a héten ugyanabban a bizottságban államtitkári szinten is megkapja a zöld jelzést.
A képviselő kormányzati körökből és civil szervezetektől úgy értesült, hogy május 10-én született meg a szakértői döntés, és tudomása szerint a héten ülésezik a bizottság államtitkári testülete is, amelynek meg kell hoznia a tárcaközi bizottság hivatalos döntését.
Az engedélyezési folyamat további szakaszáról elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak kell felterjesztenie kormányhatározat formájában a tárcaközi bizottság döntését a kormány elé, amelynek testületileg kell határoznia arról, hogy megadja-e a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
A politikus napirend előtti felszólalásában emlékeztetett, hogy a beruházás Európa legnagyobb külszíni bányája lenne, amely ciántechnológia alkalmazásával termelné ki az aranyat és az ezüstöt, a projekt pedig egy 350 hektár területen elterülő zagytározót is tartalmaz. Korodi szerint bárki örülhetne a beruházásnak, hiszen az gazdaságilag értékes, de nincs semmilyen gyakorlati bizonyíték arra, hogy a beruházást tervező Roşia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat képes maradéktalanul betartani ígéreteit.
„A beruházással kapcsolatos legnagyobb félelmek egyike egy olyan baleset, mint ami 2000-ben történt Nagybányán, amikor a zagytározó egyik gátja elszakadt, és a Tiszába és a Dunába folyt cián miatt 1200 tonna hal veszett oda, illetve 2 millió ember vízforrása szennyeződött be. A félelem jogos. Nem hiába szavazta meg az Európai Parlament a ciántechnológiáknak a bányászatban való használatának betiltását” - mondta a képviselő.
A kormány április végén önálló cégbe szervezte a projektben birtokolt 19,3 százalékos részesedését azért, hogy közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, és biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését az állami költségvetésbe. A beruházást a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és számos civil szervezet ellenzi, akárcsak Magyarország.
Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt az erdélyi Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!