2009. június 26., 10:502009. június 26., 10:50
Jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejt a szlovák környezetvédelmi tárca a Duna menti síkságon, ezért feltérképezi a területen található lelőhelyek mennyiségét és minőségét. A kutatásra a tárca 35 millió eurót fordít – írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap csütörtökön. A tárca által közzétett nyilatkozat szerint azért döntöttek a projekt mellett, mert a korszerű technológiák lehetőséget adnak arra, hogy környezetbarát módon térképezzék fel a Duna menti síkságot (Kisalföldet).
A minisztérium tájékoztatása szerint már a korábbi felmérésekből is arra lehetett következtetni, hogy a területen több helyütt jelentős szénhidrogén-lelőhelyek lehetnek. Az augusztusban kezdődő vizsgálódás első fázisában felszíni kutatásokat végeznek, a próbafúrásokra a második fázisban kerülne sor.
Miklós László, volt környezetvédelmi miniszter szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy a tárca néhány esetben feleslegesen költekezik. „Egész biztos, hogy én nem bólintottam volna rá erre a kutatásra. Bár a múltban voltak olyan felvetések, hogy a Duna menti síkságon lehetnek ilyen lelőhelyek, a projekt eredményessége túl kérdéses ahhoz, hogy ennyi pénzt fordítsanak rá” – nyilatkozta. Hozzátette: ha el is végzik a próbafúrásokat, az biztosan nem érinti a Csallóköz rendkívül értékes édesvíztartalékait.
Jana Kaplanová, a környezetvédelmi tárca szóvivője lapzártáig nem válaszolt a kérdésekre. Például arra, miért éppen a gazdasági válság és a fenyegető árvizek idején döntött a tárca ezekről a kiadásokról, s azt sem sikerült megtudni, miből fogja a minisztérium mindezt finanszírozni. Ha valóban találnának szénhidrogén-lelőhelyeket, akkor a minisztérium elképzelése szerint legkésőbb 2013-ban végeznék el az első fúrást, aminek köszönhetően megkezdődhetne a kőolaj- vagy földgáz- kitermelés a Duna menti síkságon.
Így az sem kizárt, hogy 4 éven belül üzembe helyezhetik az első olajkutat például Párkány vagy Komárom mellett. Egyébként nem ez az első eset, hogy szénhidrogén-lelőhelyek felkutatását emlegetik Szlovákiában. Idén, április elsején napvilágra kerültek olyan hírek, melyek szerint Erdőháton (Záhorie) jelentősebb kőolajlelőhelyekre bukkantak. A gazdasági tárca még aznap cáfolta ezeket az értesüléseket, mondván: „nézzék meg a naptárban, milyen nap van ma, és azután gondolják meg, mennyire kell komolyan venni ezt a felvetést“.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.