Költségcsökkentésre és befektetők vonzására koncentrálnak Nagyváradon

Fotó: A szerző felvétele

Nehéz évre, a gazdasági helyzet további rosszabbodására számít Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan. A költségvetés készítésekor ezért a válságkezelésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni – véli az elöljáró. Mint arról már beszámoltunk, különböző minisztériumok által beígért támogatások jó része nem érkezett meg 2009-ben, emiatt fontos projektek akadtak el.

Nagy Orsolya

2010. január 13., 08:592010. január 13., 08:59

Bolojan biztos benne, hogy idén sem kap majd több pénzt a város, mint tavaly, ezért többpontos válságkezelő stratégiát dolgozott ki.

A polgármester beiktatásának évében, 2008-ban már leépítette az önkormányzat apparátusának egy részét, majd 2009-ben három újabb átszervezési és elbocsátási hullám következett. Úgy véli, a leépítés a költségcsökkentés legelső módja. A teljes rendszerből, tehát a polgármester hivatalából és az alárendelt intézményekből 60-70 ember kerülhet utcára idén, ez nagyjából tíz százalékot tesz ki.

Mint megtudtuk, a működési költségek csökkentése mind a városházán, mind a szintén önkormányzati kézben lévő óvodákban és iskolákban időszerű. A tanintézetek ezért szigorú tervet kapnak kézhez, amely előírja, mekkora közműdíjat halmozhatnak fel egy-egy hónapban. „Tízezer lejes nagyságrendű havi kiadásokról beszélünk. Ennek az öt-tíz százalékkal való csökkentése is hatalmas megtakarítás” – magyarázta a polgármester.

A válság túlélésében segít, ha a megkezdett, megnyert és leszerződött városfejlesztési projekteket folytatják, és lehetőség szerint minél többet pályáznak az év során, mondta Bolojan.

Nincs pénz Szatmáron
Készpénz hiányában nem tudták folyósítani a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve az alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottainak fizetését. Lucia Ursu, a városháza gazdasági igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, máskor legkésőbb ötödikéig megkapták fizetéseiket a dolgozók, most azonban nem volt, amiből kifizetniük a béreket. Mint részletezte, az adóügyi igazgatóság csak január 8-án kezdte el a helyi adók és illetékek begyűjtését, de tegnapig még nem gyűlt össze a bérek kifizetéséhez szükséges pénzösszeg. Ursu azonban derűlátó, szerinte néhány nap alatt megoldódnak a gondok.

A 19 utca aszfaltozása, a városi kórház egy részének felújítása, illetve a vár restaurálása már sínen van, következhet a fűtéshálózat korszerűsítse (nagyjából 70 millió eurós projekt), bár ezt még meg kell nyernie a városnak. A kohéziós alapok felhasználásával akár az egész metropoliszövezetre kiterjesztheti a víz- és csatornahálózatot a város – ez a projekt 83 millió eurót ér.

A befektetők vonzásának fő eszköze a készülő ipari park, amelynek parcelláira már tizenegy koncessziós szerződést kötöttek, ebből kettőt külföldi céggel: egy koreaival és egy spanyollal – tájékoztatott Delia Ungur igazgató. „Bár a tavalyi évet a park jogi státusának megteremtésére szántuk, máris volt bevételünk, 60 ezer lejnyi. Ezzel és a közművesítésre megpályázott uniós pénzzel már mondhatjuk, hogy saját lábán áll az ipari park” – magyarázta. Jelenleg további három külföldi céggel tárgyal a park vezetősége. A koreai cég márciusban meg is kezdheti az építkezést parcelláján.

Elégedetlenség Temesváron
Elégedetlen a temesvári önkormányzat a 2010-es költségvetéssel, mivel nem irányoz elő pénzösszegeket bánsági város elkezdett fejlesztéseinek folytatására. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján nyilatkozott Gheorghe Ciuhandu, a város polgármestere. Mint részletezte, arra számítottak, hogy olyan – nem csak Temesvár számára prioritást élvező – projektekre kapnak kormánypénzeket, mint a város közúti és vasúti körgyűrűje, illetve szerettek volna pénzösszegeket lehívni a tömbházak hőszigetelésére, műemlék épületek restaurálására, az onkológiai intézet létrehozására, az olimpia méretű uszoda, illetve egy multifunkcionális sportcsarnok megépítésére. A város 56 kilométeresre tervezett körgyűrűjének építése már korábban elkezdődött, azonban decemberig mindössze 12,5 kilométer készült el anyagi erőforrások hiányában. Mivel más alternatíva nincs, a nehézgépjármű-forgalom a városon halad át, ahol hatalmas károkat okoz a személygépkocsi-forgalomra tervezett útszakaszokon. Éppen ezért az önkormányzat úgy határozott, minden kamionosnak, aki behajt a város utcáira 200 lejt kell fizetnie, a befolyó összegeket pedig útjavításra fogják fordítani.