A minimálbér (bruttó 975 lej) és az átlagbér (bruttó 2415 lej) közötti összeget keres a hivatalosan alkalmazott munkavállalók 83 százaléka – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításából.
2015. április 15., 15:232015. április 15., 15:23
A munkaügyi felügyelőség adatai alapján összeállított statisztika szerint bruttó 2415 és 5000 lej közötti fizetéssel a munkavállalók 13 százaléka rendelkezik, és mindössze az alkalmazottak 5 százaléka keres havi bruttó 5000 lejnél többet.
Oana Datki, a Consulteam humánerőforrás cég menedzsere elmondta: évek óta a gyártással foglalkozó, valamint a retail, vagyis a kiskereskedelmi vállalatok a legnagyobb munkaadók. A szakember rámutatott: mindkettő esetében az alkalmazottak többsége kereskedelmi vagy gyártó feladatokat lát el, ezért legtöbben minimálbért vagy ennél csak kevéssel nagyobb fizetést kapnak, a vezető beosztású munkavállalók aránya pedig meglehetősen alacsony a beosztottakéhoz képest.
Oana Datki ugyanakkor úgy véli, ez a trend már változóban van, az IT és az outsorcing (kihelyezett tevékenységet folytató) cégek elterjedésével ugyanis egyre nagyobb azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik legalább az átlagbért megkeresik.
A Ziarul Financiar összeállítása szerint Erdélyben a legtöbb, bruttó 5000 lej (1130 euró) fölött kereső alkalmazott Kolozs megyében dolgozik: a térségben több mint tízezren vihetnek haza ekkora havi bért. A sorban Temes megye következik, ahol ugyancsak tízezer fölötti az igazán jó fizetésért dolgozók száma, míg a harmadik helyen álló Brassó megyében már „csak” hatezren vihetnek haza havi bruttó 5000 lejt vagy ennél is több pénzt.
Szeben megyében 4700 alkalmazott, Arad megyében 2600, Maros megyében 2400, míg Bihar megyében 1400 alkalmazott havi fizetése haladja meg az ötezer lejt. A sereghajtó ezúttal is a Székelyföld: Kovászna megyében 333, Hargita megyében pedig 466 személy keres bruttó 5000 lejnél többet.
A minimálbért keresők tekintetében Erdélyben Bihar megye „vezet”: havi bruttó 975 lejes (220 euró) fizetést közel 51 ezren vihetnek haza. Kolozs és Temes megyében is 47 ezren rendelkeznek a legkisebb bérrel, Maros megyében 35 ezren, Brassó megyében 33 ezren, Szeben megyében 28 ezren, Hargita megyében 26 ezren, Kovászna megyében pedig 13 ezren keresnek 975 lejt.
Hasonló a helyzet azon beosztottak figyelembe vételével is, akik bruttó 975 és 2415 lej (550 euró) közötti összeget keresnek: Temes megyét (128 ezer) Kolozs (122 ezer), Brassó (111 ezer), Bihar (74 ezer), Szeben (73 ezer) és Maros megye (60 ezer) követi, míg Hargita megyében 30 ezren, Kovászna megyében pedig 23 ezren kapnak a minimálbért és az átlagbér közötti juttatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!