
A minimálbér (bruttó 975 lej) és az átlagbér (bruttó 2415 lej) közötti összeget keres a hivatalosan alkalmazott munkavállalók 83 százaléka – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági lap összeállításából.
2015. április 15., 15:232015. április 15., 15:23
A munkaügyi felügyelőség adatai alapján összeállított statisztika szerint bruttó 2415 és 5000 lej közötti fizetéssel a munkavállalók 13 százaléka rendelkezik, és mindössze az alkalmazottak 5 százaléka keres havi bruttó 5000 lejnél többet.
Oana Datki, a Consulteam humánerőforrás cég menedzsere elmondta: évek óta a gyártással foglalkozó, valamint a retail, vagyis a kiskereskedelmi vállalatok a legnagyobb munkaadók. A szakember rámutatott: mindkettő esetében az alkalmazottak többsége kereskedelmi vagy gyártó feladatokat lát el, ezért legtöbben minimálbért vagy ennél csak kevéssel nagyobb fizetést kapnak, a vezető beosztású munkavállalók aránya pedig meglehetősen alacsony a beosztottakéhoz képest.
Oana Datki ugyanakkor úgy véli, ez a trend már változóban van, az IT és az outsorcing (kihelyezett tevékenységet folytató) cégek elterjedésével ugyanis egyre nagyobb azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik legalább az átlagbért megkeresik.
A Ziarul Financiar összeállítása szerint Erdélyben a legtöbb, bruttó 5000 lej (1130 euró) fölött kereső alkalmazott Kolozs megyében dolgozik: a térségben több mint tízezren vihetnek haza ekkora havi bért. A sorban Temes megye következik, ahol ugyancsak tízezer fölötti az igazán jó fizetésért dolgozók száma, míg a harmadik helyen álló Brassó megyében már „csak” hatezren vihetnek haza havi bruttó 5000 lejt vagy ennél is több pénzt.
Szeben megyében 4700 alkalmazott, Arad megyében 2600, Maros megyében 2400, míg Bihar megyében 1400 alkalmazott havi fizetése haladja meg az ötezer lejt. A sereghajtó ezúttal is a Székelyföld: Kovászna megyében 333, Hargita megyében pedig 466 személy keres bruttó 5000 lejnél többet.
A minimálbért keresők tekintetében Erdélyben Bihar megye „vezet”: havi bruttó 975 lejes (220 euró) fizetést közel 51 ezren vihetnek haza. Kolozs és Temes megyében is 47 ezren rendelkeznek a legkisebb bérrel, Maros megyében 35 ezren, Brassó megyében 33 ezren, Szeben megyében 28 ezren, Hargita megyében 26 ezren, Kovászna megyében pedig 13 ezren keresnek 975 lejt.
Hasonló a helyzet azon beosztottak figyelembe vételével is, akik bruttó 975 és 2415 lej (550 euró) közötti összeget keresnek: Temes megyét (128 ezer) Kolozs (122 ezer), Brassó (111 ezer), Bihar (74 ezer), Szeben (73 ezer) és Maros megye (60 ezer) követi, míg Hargita megyében 30 ezren, Kovászna megyében pedig 23 ezren kapnak a minimálbért és az átlagbér közötti juttatást.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!