Kockázatosnak tartja a hitelcsere törvényét az Európai Bizottság

A gazdasági növekedést 0,1 százalékkal módosította felfelé a brüsszeli testület 2016-ra és 2017-re egyaránt, így 4,2, illetve 3,7 százalékos bővülésre számítanak, és szintén 0,1 százalékkal 3,6 százalékra javították a tavalyi év eredményét.

Lefelé módosították viszont a költségvetés hiányára vonatkozó becslést, így idénre 3 százalékot várnak a korábban prognosztizált 2,8 százalék helyett, miközben a deficit jövőre 3,8 százalékig mélyülhet az előzőleg előre jelzett 3,7 százalék helyett. A tavalyi évre 1,1 százalékra teszik a büdzsé hiányát, ami enyhe javulás a tavaly novemberi 1,2 százalékos előrejelzés után.

A brüsszeli szakértők az infláció gyorsulására számítanak az év második felétől, amelyet részben a fizetésemelések fognak táplálni. 2016-ra a brüsszeli testület az árak 0,2 százalékos csökkenésére számít, 2017-re viszont már 2,5 százalékos pénzhígulást vetítenek előre. Az előző jelentésben még idénre 0,3 százalékos árcsökkenéssel, jövőre pedig 2,3 százalékos drágulással számoltak.

A munkanélküliségi rátát az idei év végére 6,6 százalékra, jövőre pedig 6,5 százalékra teszik – ezek az adatok nem változtak az előző prognózishoz képest.

A fizetés helyetti teljesítésről szóló törvény kapcsán viszont azt mondják, hogy annak gyakorlatba ültetése a parlament által elfogadott verzióban óriási kockázat a makrogazdasági kilátások szempontjából, a visszamenőleges hatály pedig megingathatja a befektetők bizalmát, a hitelezést és a belső fogyasztást egyaránt.

Mint ismeretes, a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcseretörvényt a parlament elé újragondolásra – mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozhat.

A jogszabálytervezetről kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra. A romániai banki munkáltatók egyesületének képviselői viszont azt állítják, hogy a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.