
Klaus Johannis államfővé választásának az ország bel- és külpolitikájára gyakorolt befolyásán túlmenően lényeges kérdés az is, milyen hatással lehet a jobbközép politikus ötéves elnöki mandátuma Románia gazdaságára.
2014. november 18., 19:212014. november 18., 19:21
Elemzők máris azt találgatják, hogy vajon milyen mértékben profitálhat majd a nemzetgazdaság Nagyszeben erőteljes gazdasági-pénzügyi fejlődéséből, tapasztalataiból azok után, hogy az eddig jobbára jeles városgazdaként elhíresült polgármester elnyerte a legfőbb közjogi méltósági címet.
Johannis az államfőválasztás kampányának idején nagy vonalakban vázolta gazdasági programját, amely jobbára a jelölése mögött álló Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) elképzeléseire épül. A német politikus a gazdaság és a pénzügyek terén fokozatos adócsökkentéssel akar növekedést elérni, például prioritásként kezelné a Boc-kormány idején 24 százalékra emelt áruforgalmi adó 19 zázalékra csökkentését. Hasonlóképpen ragaszkodik a tizenhat százalékos egységes adókulcshoz, az uniós források lehívását pedig kizárólag szakértőkre bízná.
Mivel az országnak az euróövezethez történő csatlakozása adott esetben akár Johannis mandátuma idején valósulhat meg, szerinte az euró bevezetését a nemzetgazdaság kiszámíthatóvá tétele, valamint növekedésének gyorsítása érdekében kell kihasználni.
Johannis a tőkepiac támogatásának és fejlődésének a híve, éppen ezért szűkítené az állam gazdasági mozgásterét. Államfőjelöltként stratégiája között szerepelt a pénzügyi decentralizáció, e téren mindenek előtt az önkormányzatoknak a kormánytól való pénzügyi függőségén enyhítene. Szerinte a korrupcióellenes küzdelemnek hangsúlyosabbnak kellene lennie helyi szinten, az önkormányzatoknak pedig kötelező módon be kellene vonniuk a polgárokat a közpénzek felhasználásáról, a településfejlesztés prioritásairól szóló tervek és elképzelések kidolgozásába.
Johannis ugyanakkor fenntartható fejlesztési tervet sürget a következő tízéves időszakra az ország infrastrukturális fejlesztése érdekében, amelynek keretében rögzítenék például, hogy milyen beruházásokat valósítanának meg uniós, illetve hazai költségvetési forrásokból.
Mivel az államelnöknek roppant korlátozott lehetőségei vannak Románia gazdaságának alakítására, sokkal izgalmasabb kérdés, hogy Johannis milyen mértékben képes az egész országra „kivetíteni” Nagyszeben sikerességét.
A Ziarul Financiar pénzügyi szaklap rámutat, Szeben megye az elmúlt évtized során mágnesként vonzotta a külföldi befektetőket, ennek köszönhetően a megye egy főre eső 7563 eurós összterméke ma nyolc százalékkal magasabb az országos átlagnál, az 1729 lejes átlagfizetés pedig ugyancsak meghaladja az 1683 lejes országos átlagbért.
A 2007-ben Európa kulturális fővárosa címét betöltő Nagyszebenbe és vonzáskörzetébe összpontosul a régióban megtelepedett multinacionális társaságok többsége, közülük a legnagyobbak az autóalkatrész-gyártásban érdekelt német Continental és Marquardt Schaltsysteme, valamint a japán Takata.
A romániai megyék összevetésében a Szebenben működő közel 14 ezer cég termelte a legmagasabb, az országos átlagot nyolc százalékkal meghaladó profitrést. Talán mondani sem kell, hogy a megyeszékhely és a régió szász múltjának köszönhetően Szeben megyében élen járnak a németországi befektetők. Becslések szerint az itt működő 719 német tulajdonú társaság mintegy 14 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és mintegy négymilliárd lej üzleti forgalmat bonyolított le tavaly.
Thomas Gerlach, Németország szebeni konzulja nemrég elmondta, a megyében működő német cégek körében erőteljes erdélyi terjeszkedés tapasztalható, Szebenben ugyanis „telítettségbe” ütköztek, és nehezen találnak szakképzett munkaerőt. „Befektetési potenciálját tekintve Szeben és maga a megyeszékhely lassan-lassan kimerült, éppen ezért természetszerű, hogy a régió iránt érdeklődő új német társaságok Fehér, Kolozs és Brassó felé tapogatóznak, ahol nagy számban találnak német ajkú vagy németül beszélő munkaerőt” – állapította meg Thomas Gerlach.
Elemzők szerint Klaus Johannis kiaknázhatja a Nagyszeben polgármestereként szerzett tapasztalatait annak érdekében, hogy a külföldi tőke nagyobb bizalommal forduljon Románia irányába. Elsősorban persze mindenki a német befektetőkre gondol, akik sokak reményei szerint még nagyobb arányban telepszenek majd meg az országban, hiszen a németországi politikai alakulatok és a sajtó háza táján rendkívül kedvező visszhangra lelt a szász politikus államfővé választása.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!