
Klaus Johannis államfővé választásának az ország bel- és külpolitikájára gyakorolt befolyásán túlmenően lényeges kérdés az is, milyen hatással lehet a jobbközép politikus ötéves elnöki mandátuma Románia gazdaságára.
2014. november 18., 19:212014. november 18., 19:21
Elemzők máris azt találgatják, hogy vajon milyen mértékben profitálhat majd a nemzetgazdaság Nagyszeben erőteljes gazdasági-pénzügyi fejlődéséből, tapasztalataiból azok után, hogy az eddig jobbára jeles városgazdaként elhíresült polgármester elnyerte a legfőbb közjogi méltósági címet.
Johannis az államfőválasztás kampányának idején nagy vonalakban vázolta gazdasági programját, amely jobbára a jelölése mögött álló Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) elképzeléseire épül. A német politikus a gazdaság és a pénzügyek terén fokozatos adócsökkentéssel akar növekedést elérni, például prioritásként kezelné a Boc-kormány idején 24 százalékra emelt áruforgalmi adó 19 zázalékra csökkentését. Hasonlóképpen ragaszkodik a tizenhat százalékos egységes adókulcshoz, az uniós források lehívását pedig kizárólag szakértőkre bízná.
Mivel az országnak az euróövezethez történő csatlakozása adott esetben akár Johannis mandátuma idején valósulhat meg, szerinte az euró bevezetését a nemzetgazdaság kiszámíthatóvá tétele, valamint növekedésének gyorsítása érdekében kell kihasználni.
Johannis a tőkepiac támogatásának és fejlődésének a híve, éppen ezért szűkítené az állam gazdasági mozgásterét. Államfőjelöltként stratégiája között szerepelt a pénzügyi decentralizáció, e téren mindenek előtt az önkormányzatoknak a kormánytól való pénzügyi függőségén enyhítene. Szerinte a korrupcióellenes küzdelemnek hangsúlyosabbnak kellene lennie helyi szinten, az önkormányzatoknak pedig kötelező módon be kellene vonniuk a polgárokat a közpénzek felhasználásáról, a településfejlesztés prioritásairól szóló tervek és elképzelések kidolgozásába.
Johannis ugyanakkor fenntartható fejlesztési tervet sürget a következő tízéves időszakra az ország infrastrukturális fejlesztése érdekében, amelynek keretében rögzítenék például, hogy milyen beruházásokat valósítanának meg uniós, illetve hazai költségvetési forrásokból.
Mivel az államelnöknek roppant korlátozott lehetőségei vannak Románia gazdaságának alakítására, sokkal izgalmasabb kérdés, hogy Johannis milyen mértékben képes az egész országra „kivetíteni” Nagyszeben sikerességét.
A Ziarul Financiar pénzügyi szaklap rámutat, Szeben megye az elmúlt évtized során mágnesként vonzotta a külföldi befektetőket, ennek köszönhetően a megye egy főre eső 7563 eurós összterméke ma nyolc százalékkal magasabb az országos átlagnál, az 1729 lejes átlagfizetés pedig ugyancsak meghaladja az 1683 lejes országos átlagbért.
A 2007-ben Európa kulturális fővárosa címét betöltő Nagyszebenbe és vonzáskörzetébe összpontosul a régióban megtelepedett multinacionális társaságok többsége, közülük a legnagyobbak az autóalkatrész-gyártásban érdekelt német Continental és Marquardt Schaltsysteme, valamint a japán Takata.
A romániai megyék összevetésében a Szebenben működő közel 14 ezer cég termelte a legmagasabb, az országos átlagot nyolc százalékkal meghaladó profitrést. Talán mondani sem kell, hogy a megyeszékhely és a régió szász múltjának köszönhetően Szeben megyében élen járnak a németországi befektetők. Becslések szerint az itt működő 719 német tulajdonú társaság mintegy 14 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és mintegy négymilliárd lej üzleti forgalmat bonyolított le tavaly.
Thomas Gerlach, Németország szebeni konzulja nemrég elmondta, a megyében működő német cégek körében erőteljes erdélyi terjeszkedés tapasztalható, Szebenben ugyanis „telítettségbe” ütköztek, és nehezen találnak szakképzett munkaerőt. „Befektetési potenciálját tekintve Szeben és maga a megyeszékhely lassan-lassan kimerült, éppen ezért természetszerű, hogy a régió iránt érdeklődő új német társaságok Fehér, Kolozs és Brassó felé tapogatóznak, ahol nagy számban találnak német ajkú vagy németül beszélő munkaerőt” – állapította meg Thomas Gerlach.
Elemzők szerint Klaus Johannis kiaknázhatja a Nagyszeben polgármestereként szerzett tapasztalatait annak érdekében, hogy a külföldi tőke nagyobb bizalommal forduljon Románia irányába. Elsősorban persze mindenki a német befektetőkre gondol, akik sokak reményei szerint még nagyobb arányban telepszenek majd meg az országban, hiszen a németországi politikai alakulatok és a sajtó háza táján rendkívül kedvező visszhangra lelt a szász politikus államfővé választása.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!