Kijátszhatók a munkaerő-piaci szabályok

Hollandia és Nagy-Britannia például az EP-felszólítást követően döntött úgy, hogy a tervezettel ellentétben nem engedi be a román és a bolgár vendégmunkásokat 2012. január elsejétől, hanem további két évvel 2013 végéig meghosszabbítja a munkavállalási korlátozást.

A hivatalos meghatározás szerint egyébként a munkaerő-piaci szabad mozgás alapjog, amelynek mentén az EU-tagállamok polgárai munkát vállalhatnak más tagállamokban, s számukra ugyanolyan körülményeket biztosítanak, mint a hazai munkaerőnek. A közösségi törvénykezés értelmében az újonnan csatlakozott országok esetében alkalmazható korlátozás, ami akár hét évig is eltarthat. Románia és Bulgária ilyen körülmények között akár 2014. január elsejéig is várhat a teljes körű munkaerő-piaci nyitásra. Az uniós csatlakozási szerződés ugyanakkor lehetővé teszi a feltételek újravizsgálását öt év leteltével, ami idén december 31-én jár le. Ha valamely tagállam ezt követően is korlátozni akarja a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását, erről értesítenie kell az Európai Bizottságot.

A döntések éve

A londoni kormány szerdán döntött arról, hogy 2013-ig meghosszabbítja a korlátozást, a hollandok pedig az elmúlt héten határoztak hasonlóképpen. Érdekes eset Spanyolországé, hasonlóra nem is volt még példa az Unió történetében. A madridi kormány ugyanis 2009-ben lehetővé tette a román és a bolgár munkavállalók beáramlását, de a nyáron úgy határozott, hogy augusztus elsejétől korlátozza ezt. Döntésüket az Európai Bizottság is jóváhagyta, Madrid pedig ígéretet tett, hogy ez csak átmenti korlátozás, amit az tesz szükségessé, hogy nagyon magas a munkanélküliség az Ibériai-félszigeten.

E három országon kívül december 31-éig mindenképp munkaerő-piaci korlátozásra kell számítaniuk a román és a bolgár állampolgároknak Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Németországban, valamint Olaszországban. A nem EU-tag Svájcban juthatnak egyébként a legnehezebben munkához a román és a bolgár állampolgárok, a korlátozások pedig 2016. május 31-éig fennmaradnak, s lehetőség van azok 2019-ig történő meghosszabbítására.

Kedvező hatást várnak

Az Európai Parlament egyébként diszkriminatívnak tartja a munkaerő-piaci korlátozásokat, ezért is szólította fel október végén a tagállamokat azok felszámolására 2011 végéig. Az EP-képviselők arra is köteleznék a tagországok vezetőit, hogy szüntessék meg a 2007-ben csatlakozott államok külföldön dolgozó lakosaira vonatkozó, szabad mozgást akadályozó tényezőket. A határozat szerint az Unió munkapiacán belüli mobilitás elengedhetetlen a gazdasági fellendülés és az Európa Stratégia 2020 céljainak elérése érdekében. A képviselők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a hasonló korlátozások kettős mércét alkalmaznak, és diszkriminatív eljárásnak minősülnek.

Egyébként az Európai Bizottság is nemrég hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyben arra mutatott rá, hogy összességében kedvező hatást gyakorol az Európai Unió gazdaságára a romániai, illetve bulgáriai állampolgárok szabad munkavállalásának, az Unión belüli mobilitásának a lehetővé tétele. A testület szakértői úgy számolnak, hogy amennyiben megvalósul a teljes mobilitás e két, 2007-ben csatlakozott tagállam munkavállalóit illetően, az önmagában 0,3 százalékkal emelheti a 27 EU-tagállam GDP-jét, és 0,4 százalékkal a 15 régi tagállam GDP-jét.

A piacnak nem a politika diktál

A politikai nyilatkozatok nem befolyásolják a profitorientált piacot, a politikum döntésétől függetlenül továbbra is van a romániai munkavállalók számára külföldön állás – szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója hangsúlyozta, a korlátot leginkább a nyelvismeret hiánya jelenti, nem az, hogy nincs elég külföldi ajánlat. A munkaügyi szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a romániai munkavállalók egy része, ha nem jut külföldi munkához, inkább választja a munkanélküliségi segélyt, mintsem hogy elvállalja ugyanazt a munkát itthon kevesebb pénzért.

Kelemen Tibor szerint egyébként a külföldi ajánlatok aránya az elmúlt években stagnált, nem nőtt, de nem is csökkent. Spanyolországban például ettől az évtől adóazonosító-számmal lehet csak elhelyezkedni, ezzel a számmal csak azok rendelkeznek, akik már dolgoztak vendégmunkásként az országban, de ez nem korlátozza az eperszedő vendégmunkásokat, hiszen ők különben is évről évre visszatérnek. A németországi munkaerőpiac sem zárta be a kapuit, állandóan keresik a gondozókat betegek és hátrányos helyzetűek mellé, másrészt diákokat és egyetemistákat várnak nyári szezonmunkára. A németországi állás betöltéséhez azonban elengedhetetlen a nyelvismeret, tudtuk meg Kelemen Tibortól.

Arra a mintegy százötven munkaajánlatra, ami átlagban az EURES-en keresztül érkezik az országba, Bihar megyében nagyjából hetvenen jelentkeznek havonta – mondta el a Krónikának Simona Burdean, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség külföldi munkavállalásért felelős tanácsosa. A legtöbb ajánlat Németországból, Spanyolországból, Norvégiából, Belgiumból, Csehországból és Dániából érkezik, de mindamellett, hogy munkaerőpiaca egyelőre nem nyílt meg a romániaiak számára, Ausztria is gyakran keres munkásokat, legutóbb például láncfűrészkezelőket.

A legtöbb külföldi munkahelyet az egészségügyben hirdetik meg – orvosokat és asszisztenseket egyaránt keresnek. Könnyen találhatnak munkát a különböző mérnökök is, de felsőfokú végzettséget nem igénylő munka is sok van: favágásra, farmokra vagy melegházakba is gyakran keresnek dolgozót. Szakácsot, bárost is több helyen alkalmaznak, illetve a hotelszakmában sem nehéz elhelyezkedni. A legtöbb helyen azonban a legfontosabb elvárás a nyelvtudás: gyakran az adott ország nyelvét kell valamelyest bírni, de van, ahol elég, ha a munkavállaló beszél angolul. Simona Burdean azt mondja, folyamatosan nő a külföldön munkát keresők száma, még akkor is, ha sok helyen nem lehet különböző engedélyek nélkül dolgozni. A szakember nem számít rá, hogy azok az országok, amelyek mostanáig nem nyitották meg a munkaerőpiacukat, meggondolnák magukat, de azt mondja, ha így lenne, a könnyítés miatt biztosan a mostaninál is többen kívánnák elhagyni Romániát.

Hasonlóképpen vélekedik Kanabé Gabriella, a csíkszeredai VECO-ROM munkaerő-közvetítő iroda vezetője is. A szakember úgy véli, a „székely leleményességnek” a munkaerő-piaci korlátozás sem szab határt. „Ha valaki külföldre akar menni dolgozni, úgyis megtalálja ennek a félhivatalos vagy épp később a hivatalosítható formáját, sokan egyetemistaként kerülnek ki, és aztán szereznek munkavállalási engedélyt” – mutatott rá az iroda vezetője.

Előny a magyar állampolgárság

A magyar állampolgársággal rendelkezők sokkal egyszerűbben találnak külföldi munkát, mint akik csak román állampolgársággal rendelkeznek – mondta el ugyanakkor a Krónikának Beder Tilla. A kovásznai JobsGo állásközvetítő cég ügyvezetője szerint ha egy magyar és egy román állampolgársággal rendelkező munkavállaló ugyanazokkal az adottságokkal rendelkezik, a munkaadó inkább választja a magyart, mert tudja, hogy egyszerűbb lesz elintézni a munkavállalási engedélyt.

A kovásznai cég Angliába közvetít bébiszittereket, házvezetőnőket és idősek otthonába gondozókat. Beder Tilla hangsúlyozta, a romániaiak  számára is van ajánlat, csak valamivel bonyolultabb elintézni a formaságokat, éppen ezért mindenkit arra bíztat, igényelje a magyar állampolgárságot, ha külföldön szeretne munkát vállalni.