Kifüstölik a dohányosokat

Csak idő kérdése volt a dohányzási tilalom bevezetése valamennyi romániai zárt nyilvános helyen is, a téma évek óta része volt a közbeszédnek, így senkit nem ért váratlanul a füstmentesség bevezetése. Maga a vonatkozó törvénytervezet 2011 óta szerepelt a döntéshozók napirendjén, azonban a honatyák folyamatosan halasztották elfogadását.

A bukaresti Colectiv klubban történt tragédia – annak ellenére, hogy nem a dohányzás miatt ütött ki a több mint hatvan halálos áldozatot követelő tűz – felgyorsította az eseményeket, a múlt héten pedig a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta a füstmentesség bevezetését. Az államelnöki hivatalból kiszivárgott információk szerint amint Klaus Johannisnak formálisan lehetősége nyílik rá, ellátja kézjegyével a jogszabályt, amely az aláírást követően megjelenhet a Hivatalos Közlönyben, és 45 nappal később hatályba is lép.

Megtámadták az alkotmánybíróságon a törvényt

Késhet a dohányzást nyilvános, zárt helyeken – így a bárokban, vendéglőkben is – betiltó törvény hatályba lépése, miután a képviselőház által múlt héten elfogadott, és Klaus Johannis államfőnek kihirdetésre elküldött törvényt 33 szenátor megtámadta az alkotmánybíróságon, a taláros testület pedig kedden január 27-re tűzte ki a tárgyalás időpontját.

Drasztikus büntetés

Attól kezdve pedig igen drasztikus büntetésre számíthatnak mindazok, akik a tiltás ellenére is rágyújtanak vagy hagyják, hogy bárjukban, vendéglőjükben a vendég nyugodtan pöfékeljen. A pénzbírság értéke magánszemélyek esetében 100 lejtől 500 lejig terjed, a jogi személyeknél viszont már az első kihágásnál 5000 lejt kell lepengetni, a második kihágásnál viszont a 10 ezer lejes bírság mellett a hely tevékenységét is felfüggesztik, amíg a tulajdonos nem orvosolja a problémát, ami a szankció elrendeléséhez vezetett.

Ha ezek után ismét tetten érik, hogy nem tartja magát a füstmentességhez, a 15 ezer lejes bírságon kívül be is zárják a helyiséget.

Időt és pénzt nyernek

A Krónika által a témában megkérdezett vendéglátósok véleménye megoszlik a dohányzást tiltó jogszabály kapcsán. Miközben egyesek szerint jó döntés volt, hiszen még a dohányosok számára is zavaró a füstös kocsma, mások úgy vélik, túl drasztikus a jogszabály, nem kellene a cigarettázókat teljesen kitiltani a szórakozóhelyekről, vendéglőkből.

Kovács István vállalkozó, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke például úgy véli, mindenkinek jót tesz, hogy nem lesz füst az éttermekben, szórakozóhelyekben.

Kifejtette, általában még a dohányosokat is zavarja a füst, a külföldi vendégek pedig eddig is az ajtó előtt vagy a kertben cigarettáztak. Sőt előfordult, hogy a fiatal pár kérte: az esküvő ideje alatt ne engedélyezzék, hogy a vendégek rágyújtsanak. Kovács István szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy az alkalmazottaknak, a pincéreknek, bárosoknak sem kell folyamatosan az egészségükre ártalmas füstben dolgozniuk. Anyagi előnyei is lehetnek ugyanakkor az intézkedésnek: a vállalkozóknak nem kell a méregdrága füstelszívó berendezéseket megvásárolniuk, a vendégek nem égetik ki az abroszokat, székeket, a pincéreknek pedig nem kell a hamutartók cserélgetésével, elmosásával tölteniük az idejüket.

A szakember úgy látja, hogy vendéglátó-ipari egységeknek nem származik hátrányuk a füstmentességből, hiszen az egyformán érvényes mindenkire, így egyik sem tud előnyt kovácsolni, vendégeket csábítani azzal, hogy mégis engedélyezi a dohányzást. Kovács István szerint a jogszabály bevezetése után néhány hétig valószínűleg tolonganak majd a vendégek a bárok, kocsmák ajtója előtt, de aztán megszokják, és inkább kevesebbszer gyújtanak rá.

Többletterhek

Másként látja a tiltást Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, aki Bálványoson működtet éttermet és panziót. Mint a Krónika kérdésére kifejtette, túl drasztikusnak tartja a törvényt, szerinte hátrányosan megkülönböztetik a dohányosokat. „Viszszatetsző, ahogy elkülönítik a cigarettázókat. Magyarországon láttam, hogy a strandokon beültetik a cigarettázókat egy üvegbúra alá, mint a karanténba\" – ecsetelte a vállalkozó, aki szerint embertelen, hogy például télen a vendégek kénytelenek lesznek kimenni az étterem elé cigarettázni.

Ez a tiltás a vendéglősök számára is többletkiadást jelent, véli Daragus, hiszen fedett, hangulatos helyet kell kialakítaniuk a kertben, az udvaron, ahol a vendégeik rágyújthatnak. Meglátása szerint a vállalkozókra kellett volna bízni, miként oldják meg, hogy elkülönítsék a dohányosokat és a nem dohányzókat, vagy kötelezni kellett volna őket nagy kapacitású füstelszívók beszerelésére.

Szűkülhet, de jobbá válhat a piac

Csak a teraszon, illetve a függőfolyóson lehet a törvény hatálybalépése után cigarettázni a nagyváradi Moszkva kávézóban is, a jelenleg még füstös romkocsma tulajdonosai viszont azt mondják, hogy a téli mínuszokban sem kell majd senkinek kockáztatnia a megfázást azért, mert a szabadban dohányzik.

„A füstmentességre a Moszkvában korábban is nagy hangsúlyt fektettünk, több levegőtisztító, füstelszívó berendezést is felszereltünk, volt nemdohányzó helyiségünk, illetve a koncerteken is minden esetben megtiltottuk a dohányzást. Innentől kezdve ezeket a készülékeket nem kell használnunk, ez természetesen költségcsökkenést jelent, azonban a dohányzóhely fűtése további kiadás, tehát átlagban nincs jelentős hatása a költségeinkre\" – fejtette ki érdeklődésünkre Schmieder Árpád, a Moszkva társtulajdonosa. Mint ecsetelte, kis számban biztosan lesznek majd olyanok, akik kifejezetten a dohányzás tiltása miatt inkább otthon maradnak, mert számukra kényelmetlenséget fog okozni a folyamatos kijárkálás.

„Alapvetően inkább úgy gondolom, hogy a dohányzást betiltó törvény csak egy faktor a sok közül, ami a vendéglátást nehezíti majd. A szigorodó biztonsági szabályok, a sorozatos hatósági ellenőrzések, az emelkedő költségek lassú áremelést kényszerítenek ki a bárokból országszerte, és számíthatunk arra is, hogy a kevésbé rugalmas és professzionális szereplők kiesnek a piacról\" – fejtette ki Schmieder.

Szerinte egyébként nincs is ezzel semmi baj, szép lassan a romániai vendéglátás is átalakul, és lehet, hogy számát tekintve kevesebb, de ugyanakkor magasabb színvonalú helyre járhatunk majd kikapcsolódni, szórakozni. A döntésnek a Moszkva számára ugyanakkor egyértelmű pozitív hatása az lesz, hogy végre olyan kiállításokat is megtarthatnak, amiket korábban a dohányfüst miatt nem volt lehetőségük megtenni, ugyanis számos festő, grafikus, kézműves azért nem támogatta a kiállítást bárokban, mert a füst tönkreteheti az alkotásaikat.

A magyarországi születésű, Nagyváradra nemrég átköltözött Schmieder Árpád ugyanakkor úgy látja, hogy a romániai lakosság a magyarországival összehasonlítva sokkal inkább dohányos, tehát az intézkedés arányaiban több embert fog érinteni. A másik oldalon viszont biztos, hogy azok a nem dohányzók, akik a füst miatt nem szerettek kijárni a városba, ezek után ezt könnyebben megtehetik.

„Nem kell továbbá részleteznem, hogy az intézkedéseknek milyen egyértelműen pozitív egészségügyi hatásai lesznek majd a dolgozóink, illetve a törzsvendégeink számára, amiatt hogy nem kell hosszú órákat a füstös környezetben eltölteniük. Visszagondolva a magyarországi füstmentességi átállásra, emlékszem, hogy az első időben volt egy kis bizonytalanság mind a vendéglátósok, mind a kliensek részéről, mert ugye mindenkinek alkalmazkodnia kellett az új helyzethez. De ez nem tartott pár hónapnál tovább, hamar megszoktuk. Gondoljunk csak arra, hogy a budapesti romkocsmák udvarain lévő, fűtött, nagyméretű dohányzóhelyeken milyen kiváló hangulat szokott kialakulni\" – mutatott rá a vendéglátós.

„Kulturális sokk”

„Úgy gondolom, ennyi hercehurca után a vendéglátósok társadalmát nem éri meglepetésként a dohányzást tiltó törvény, mint Romániát a tél. Véleményem szerint a szórakozóhelyek közönsége átesik egy »kulturális« sokkon, utána meg visszatér a különböző közösségekbe, amelyeknek a kocsmák, bárok, klubok, egyebek adnak otthont\" – vallja hasonlóképpen Szántai János, a kolozsvári Insomnia kávézó társtulajdonosa. Szerinte ugyanakkor kérdéses, hogy a különböző helyek kibírják-e ezt „a sokkos időszakot\".

„Pragmatikusan nézve a dolgot: derűsen kell szembenézni az előbb-utóbb bekövetkező sokkidőszakkal, figyelni kell a forgalmat, és a számok alapján el kell dönteni, hogy ez a »módosult tudatállapot« jövedelmező-e hosszabb távon. Ha igen, akkor érdemes folytatni, ha meg nem, akkor valami más után kell nézni\" – fogalmazta meg Szántai, aki abban bízik, hogy az emberek jobban szeretik a sört, mint a füstöt. „Ha ugyan be nem tiltják az alkoholfogyasztást is\" – jegyezte meg ironikusan.