Fotó: Mediafax
2010. október 01., 08:072010. október 01., 08:07
A kormány felvállalta a négy RMDSZ-es képviselő (Édler András György, Olosz Gergely, Derzsi Ákos, Kerekes Károly) által kidolgozott napszámostörvényt. A kezdeményezők úgy értékelik, hogy elérték céljukat, és sikerült egy olyan területet szabályozni, amely az elmúlt években folyamatosan nehézséget okozott a becsületes vállalkozók számára, mivel a napszámosok foglalkoztatása a jelenlegi munkatörvénykönyv keretei között nagyon sok bürokratikus akadályba ütközött, és ezáltal a feketemunkát favorizálta.
A tervezet szerint a napszámos a polgármesteri hivataltól válthatja ki a napszámos-könyvet, ebbe a munkaadó a kifizetett bér 16 százalékával megegyező értékű adóbélyeget kell mindennap beragasszon. A munkaadó a napszámosokat bevezeti egy regiszterbe, amit a következő hónap elején lead a munkafelügyelőséghez. A munkáltató nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást nem köteles fizetni a napszámos után. A munkavállalónak viszont a napszámoskönyv egyfajta referencia lehet a megbízhatóságáról. A munkaadó pedig le tudja írni a kifizetett bért költségként. Édler szerint a törvény erőssége az egyszerűsége.
A szabályozás pozitívumai, hogy nem kötnek munkaszerződést, a munkaviszonyt az adóbélyeg bizonyítja. A napszámost minden nap végén ki kell fizetni. Az egyetlen adó a 16 százalékos jövedelemadó, amit az adóbélyeg igazol. A törvényt kidolgozó politikus elmondta, magán- és jogi személyek is foglalkoztathatnak napszámosokat. A törvénnyel az önkormányzatokat is támogatnák, mivel az adóból befolyt teljes összeg a helyi költségvetéseket gazdagítaná.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkavállalási Ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, a tervezet valószínűleg nem marad ebben a formában, hiszen mindenképpen rendezni kell a napszámosok szociális védelmét is. Ehhez nem kell ellentmondani a törvény szellemének, az egyszerű procedúrák megtartásával is meg lehet oldani, hogy a munkavállaló társadalmi védelemben részesüljön. Például a napszámoskönyvbe beragasztott bélyeggel igazolhatná a ledolgozott napokat, és azok arányában kaphatna nyugdíjat.
A napszámosok foglalkoztatását szabályozó törvénynek csak úgy van igazán értelme, ha a napszámosnak biztosítja a szociális hátteret, véli Kelemen. Az igazgató szerint a törvény alkalmazása megnehezíti majd az intézmény dolgát, hiszen ellenőrizni kell az alkalmazását, ennek ellenére reméli, hogy a parlament elfogadja azt. Kelemen Tibor szerint Kovászna megyében nagyon sokan élnek napszámból, hiszen a 90 ezer munkaképes háromszéki közül csak 40 ezer szerepel a hivatalos nyilvántartásokban.
Bedő Zsolt, egy háromszéki mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa lapunknak elmondta, a jelenlegi túlságosan bürokratikus szabályozás szinte lehetetlenné teszi, hogy a napszámosokat törvényesen foglalkoztassák. A napszám intézménye mindig létezett és ezentúl is fog, hiszen a mezőgazdasági munkák annyira idény-jellegűek, hogy más módon nem lehet megoldani a munkaerő foglalkoztatását. Ha a kormány okosan lép, és egyszerű, alkalmazható törvénnyel szabályozzák a napszámosok jogállását, akkor ebből az állam profitálhat. A munkaadónak is kényelmesebb, ha törvényesen foglalkoztathatja a napszámost, magyarázta a vállalkozó.
Cs. Sándor a saját kisebb földterüle-tét műveli, de emellett gyakran eljár napszámba, hogy jövedelmét kiegészítse. Lapunknak elmondta, annak örülne, ha kevés nyugdíjat kaphatna az ily módon ledolgozott évek után. Cs. Sándor attól tart, hogy a munkaadók az ő bérükből tartják vissza az adót. Elmondta, jelenleg 35 lej a napszám, ennél kevesebbért nem éri meg egész nap kemény fizikai munkát végezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok