Semmiképpen nem kellene aranyat vásárolni ebben az időszakban – szögezte le a Krónika megkeresésére Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója kijelentését azzal támasztotta alá, hogy olyan mesterségesen gerjesztett befektetői hangulat alakult ki, amikor a pénzt vagyonmegőrző eszközökbe menekítik. A hagyományos vagyontárgyak közül az ingatlanba vetett bizalom megrendült, mert ahogy az Amerikai Egyesült Államokban, Romániában is kidurrant az ingatlanbuborék, s jelenleg Kínában is hasonló lufi van kialakulóban. A gazdasági fellendülés ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy az összes piacon levő pénzt felszívja, ezért sokan a menekülési útvonalat választják: aranyba, svájci frankba vagy műkincsbe fektetik a pénzüket. Diósi László szerint ez a jelenség nem tartós, a világpiac nagy válsága a végéhez közeledik, újabb buborékok alakulnak ki, ezúttal például az arany és a svájci frank ára értékelődik túl, ám ezeket az árakat a pánikhangulat hajtja felfele.
„A pénz útja az, hogy előbb-utóbb befektetik, hogy átlagosan 15-20 százalékos profitot hozzon, ám nem lesz nyeresége annak, aki most aranyat vásárol” – szögezte le a gazdasági szakember. Diósi László szerint előbb-utóbb ezek a buborékok is kidurrannak, bár a most kialakult „aranyláz” természetes reakció.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa is. Mint lapunk kérdésére fogalmazott, szerinte az is lehet, hogy az arany máris túl van értékelve, valahogy úgy, mint a svájci frank – sokkal nagyobb a piaci ára, mint a valós értéke. Az adjunktus szerint ez a tendencia még akár évekig is eltarthat, hiszen a túlértékelés még mindig nem ért el olyan méreteket, mint a 2008-as ingatlanpiaci lufi. A megoldásért szerinte elsősorban Amerikának kellene lépéseket tenni, például le kellene zárnia a költséges háborúkat, és meg kellene állítania a dollár elértéktelenedését. „A nemzeti bankok hiába tesznek meg mindent a valuták stabilitásáért, mert a számlapénzek a legnagyobbakon is képesek kifogni” – összegzett Pajzos Csaba.
„Visszatérni az aranyfedezetre már lehetetlen, hiszen annyi számlapénz forog, hogy már gyakorlatilag hegyekben mérik” – véli ugyanakkor a szakember, aki szerint jelenleg nincs is annyi arany a világon, ami fedezetet nyújthatna a bankókra, amelyeknek már nincs reális értékük. Felidézte: néhány évtizeddel ezelőtt az országok azért tértek le az aranyfedezetről, mert liberalizálni szerették volna a pénzpiacokat. „Az aranybefektetés jelenleg menekülési útvonalat jelent a spekulánsok számára” – vélekedik, hiszen, mint mondja, a valuták értéke igen változó, így nagy körülöttük a bizonytalanság. Az amerikai dollár az ország eladósodottsága miatt egyre nagyobb bajban van – a szakember szerint régóta várható volt, hogy erre fény derül –, az Európai Unió szélei igen rossz helyzetben vannak, bár a középrész még úgy-ahogy tartja magát, a japán jen viszont évekkel ezelőtt megingott, az új valutákban pedig még nincs bizalmuk a gazdasági szereplőknek.
Nem tartja szerencsés megoldásnak az aranyvásárlást Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sem. „Az arany árának emelkedése csalhatatlan jele annak, hogy nem ért véget a pénzügy gazdasági válság” – jelentette ki a Krónika megkeresésére. Mint részletezte, az egész világon megnőtt az érdeklődés az arany iránt, Kína 3-4 újabb aranybánya megnyitását tervezi, miközben már Kovászna megyében is elkezdődött a svájci bankok által akkreditált arany árusítása. A tőzsdén híres nemzetközi cégek, befektetési társaságok részvényei zuhannak, és nem is nyerik vissza korábbi értéküket, és ilyen körülmények között az arany ára kitartóan emelkedik, ecsetelte a gazdasági szakember.
„A gazdasági fellendüléshez, a válságból való kilábaláshoz nem a legszerencsésebb kiút, hogy egyre többen aranyba fektetik a megtakarításaikat, hiszen a pénzt vissza kell forgatni, hogy munkahelyeket és profitot teremtsen” – szögezte le Herman Rosner. A közgazdász szerint ugyanakkor érthető, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben egyre többen aranyba menekítik a megtakarításaikat. „Kínának van a legnagyobb dollártartaléka, ám a valós aranyfedezet nélkül nyomtatott dollár ott is gondot okoz, ott is összeomlással fenyeget az ingatlanpiac, ezért érthető, hogy egyre többen érdeklődnek az arany iránt, és ez a nemesfém árának növekedését generálja” – összegzett Herman Rosner.
Az arany felértékelődéséről számolt be lapunknak Nagy Károly, a Nova zálogházlánc tulajdonosa is. Az üzletember elmondta, egy év alatt közel 30 százalékkal növekedett az arany világpiaci ára, a Román Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint egy gramm arany valamivel több, mint 151 lejbe kerül. „A zálogházak ügyfelei gyakran hivatkoznak erre az árfolyamra, de mindig elmagyarázzuk nekik, hogy ez a 24 karátos arany ára, az ékszerek általában 14 karátos aranyból készülnek, ennek grammja 88 lejbe kerül” – magyarázta az üzletember. A Nova zálogházak is emelték a díjszabást, tavaly 40-50 lejes gyorskölcsönt adtak egy gramm aranyért, jelenleg már 65 lejért veszik be a nemesfém grammját. Az is jelzi, hogy nőtt az arany iránti érdeklődés, hogy egyre kevesebben hagyják a zálogházban az ékszereiket. Míg az elmúlt évben az ügyfelek 25-30 százaléka zálogban hagyta értékeit, most már egyre többen kiváltják, mert rájöttek, mekkora értéke van az aranynak, folyamatosan emelkedik a világpiaci ára, és a birtokában bármikor készpénzre lehet szert tenni a zálogházak révén, magyarázta Nagy Károly. A vállalkozó ugyanakkor elmondta, egyre többen érdeklődnek nála, hogy nagy mennyiségben, befektetésként vásárolnának aranyat.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
szóljon hozzá!