2009. október 27., 10:102009. október 27., 10:10
A civilek azt követően fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy a minisztérium ugyan közölte, hogy több helyszínt is vizsgál még a végleges döntés meghozatala előtt, azonban nem kívánta felfedni, hogy melyek ezek. A Greenpeace aktivistái tegnapi közleményükben arra is emlékeztetnek, hogy mindössze egylejes erkölcsi kártérítést követeltek a szaktárcától, mivel az „megtagadta a közérdekű információkhoz való hozzáférést”, illetve további száz lejt minden egyes nap késlekedésért.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, április elején még azt közölte Valica Gorea, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság (CNCAN) vezetője, hogy négy erdélyi város közül választják ki Románia második atomerőművének helyszínét. Mint mondta, a kiválasztási folyamat kezdetén száz lehetséges helyszínt felsoroló listán most már csak négy város, Brassó, Nagyszeben, Arad és Kolozsvár neve szerepel.
„A 3 ezer megawatt összkapacitású atomerőművet a tervek szerint 2020-ban adják át, és két vagy három reaktora lesz” – részletezte Gorea, akiről azonban már akkor lehetett tudni, hogy néhány napon belül más elnököt választanak helyére. Zsombori Vilmos, az atomenergia-hivatal Maros, Hargita és Kovászna megyéért felelős vezetője lapunknak akkor leszögezte, még korántsem lehet biztos helyszínekről beszélni.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor azonban már akkor leszögezte, hogy az általa vezetett civil szervezet aktivistái mindenképp tiltakozni fognak az ellen, hogy Erdélyben létesüljön az új atomerőmű. „Jelenleg a környezetvédők megítélésében kétféle álláspont létezik. Az egyik szerint az atomenergia használata az egyik legkörnyezetkímélőbb megoldásnak minősül. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosságra nézve számos kockázattal jár, egy esetleges baleset ugyanis nagyon komoly következményekkel járhat, a zöldek ezért is nem támogatják a hasonló létesítmények megépítését” – részletezte Kovács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok