Kezdődik: megemelte a hitelelőleget a Raiffeisen

A bank illetékesei rámutattak: az intézkedés ugyan meglehetősen kockázatos, elképzelhető ugyanis, hogy emiatt piaci részesdést veszítenek a hitelezési szektorban, de hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy mégis rászánják magukat a lépésre.

A Raiffeisen vezetői elmondták: az előleg emelését az úgynevezett hitelcserés jogszabálytervezet miatt látták szükségesnek. A tervezet előírja, hogy azok a nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden további tartozást.

A dokumentumot a közvitára terjesztése óta hevesen bírálják a kereskedelmi bankok, amelyek egyrészt a hitelezés jelentős visszaesésétől tartanak, ugyanakkor a hitelfeltételek módosítását helyezték kilátásba. Úgy tűnik, a Raiffeisen Bank az első pénzintézet, amely a veszélyektől tartva konkrét intézkedéseket hozott az ügyben.

Három különböző állásponton a bankok

A módosítás nyomán a Hotnews.ro hírportál más pénzintézeteknél is érdeklődött a várható lépésekről, és mint kiderült, a bankok három különböző álláspontra helyezkedtek a hitelcserés tervezettől tartva.

Egy részük a közeljövőben ugyancsak emelni fogja az előleget, de egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékben, míg többen azt ígérték, hogy nem növelik a kliens önrészét. A harmadik csoportba tartozó bankok egyelőre kivárnak, nem intézkednek a jogszabály hatályba lépéséig, amely után a többi pénzintézet rendelkezései alapján lépnek.

A Raiffeisen tehát komoly kockázatot vállalt az előlegemeléssel, ugyanis ha a piacon szereplő többi nagybank mégsem hoz ilyen döntést, akkor ügyfeleinek egy része minden bizonnyal más hitelező után néz. Egy hazai banki vezető a Hotnews.ro-nak elmondta: egy ilyen intézkedés előtt rendszerint összeül a pénzintézet kockázatbizottsága, amelytől a vezérigazgató hatástanulmányt kér a szóban forgó jogszabály bevezetése nyomán várható következményekről. „A várható pluszkiadások tekintetében döntenek arról, hogy az előleget, a kamatot vagy más bevételi forrást emelnek” – magyarázta a szakember.

Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója – az országos banki munkáltatói szövetség elnöke – a hírportálnak azt nyilatkozta, hogy több külföldi kollégája is érdeklődött a hitelcserés törvénytervezetről, és valósággal sokkolta őket a tervezett intézkedés. „Többen is azt kérdezték tőlem, hogy Románia merrefele akar haladni az ilyen jogszabályokkal” – fogalmazott van Groningen, aki korábban számos alkalommal bírálta a kezdeményezést.

A Transilvania Bank már intézkedik

Látszólag nem ennyire határozottak a Transilvania Bank vezetői, akik a Hotnews.ro-nak csak annyit árultak el, hogy a jelzálog- és ingatlanhitelek kapcsán különböző forgatókönyveket vesznek számításba, illetve elemeznek. Omer Tetik vezérigazgató rámutatott: várható volt, hogy a jogszabálytervezet komoly változásokat fog előidézni a bankpiacon, a Transilvania Bank szolgáltatásait pedig a törvény végső formája alapján fogják módosítani.

„Ahogyan már korábban is említettem, amennyiben a mostani formájában, illetve csak kisebb változtatásokkal lép hatályba a jogszabály, annak az lesz a következménye, hogy a bizonyos kategóriákba tartozó ügyfelek nem fognak hozzáférni a hitelekhez” – fogalmazott a Transilvania Bank vezetője. A pénzintézethez közel álló források szerint ugyanakkor a Transilvania ugyancsak a hitelelőleget fogja növelni, de nem akkora mértékben, mint a Raiffeisen Bank, hogy ne veszítsen piaci versenyképességéből.

Több pénzintézet ezzel szemben hivatalosan nem tervezi az illetékek emelését. A svájci frank alapú hitelek piacán az egyik legnagyobb részesedést magának tudó Bancpost képviselői a Hotnews.ro-nak elmondták: folyamatosan elemzik a kockázatokat és a lehetséges veszélyeket, és ezek alapján rendszeresen módosítják feltételeiket, az intézkedésekről pedig időben tájékoztatják ügyfeleiket.

Hasonló állásponton van a Román Kereskedelmi Bank (BCR) is, amelynek képviselői úgy nyilatkoztak: egyelőre még ötlet szintjén sem merült fel a kölcsönelőleg növelése, erről leghamarabb a törvény hatályba lépése után fognak tárgyalni. Ígéretük szerint azonban az esetleges emelés nyomán sem fogja semmiképpen elérni az önrész a 35 százalékot. A magyar tőkéjű OTP Bank sem hozott még döntést az ügyben, az UniCredit pedig „a jelenleg hatályban lévő törvényes feltételek között nem kívánja módosítani az előleget”.

Az Első otthon programot féltik

A Román Nemzeti Bank (BNR) már a kezdetektől ellenezte a kezdeményezést, amely az illetékesek meglátása szerint jelentős mértékben visszaveti majd a hitelezést. Eugen Radulescu, a központi jegybank egyik igazgatója egyenesen úgy véli: a jogszabálytervezet nyomán meg fog szűnni a kedvezményes ingatlanhitelt biztosító Első otthon program, mert a megváltozott körülmények között az állam nem tud garanciát vállalni a kölcsönök felére. A hitelcserés törvényt kezdeményező Daniel Zamfir kezdeményező egyébként nemrég azt javasolta: a tervezetet módosítsák úgy, hogy az előírások ne vonatkozzanak azokra az üzletembereke, akik a felvett hitelből bevásárlóközpontot vagy lakóparkot építtettek.

Az európai kockázatbizottság eközben arról számolt be, hogy az európai országok közül Románia a harmadik a valuta alapú hitelek részesedésének tekintetében, ezek a kölcsönök ugyanis a hitelek közel 50 százalékát teszi ki az országban. Romániát Horvátország és Bulgária előzi meg, mögötte pedig Magyarország, Lengyelország és Csehország szerepel.

Ezzel szemben Portugáliában, Olaszországban és Szlovákiában elenyésző arányú hitelt igényeltek valutában a tavalyi év első kilenc hónapjában. A statisztika szerint 22 európai uniós tagországban 10 százalék alatti a valuta alapú hitelek aránya. Szakértők szerint a romániai banki rendszer egyik legnagyobb problémája továbbra is a valutában felvett hitelek magas részesedése. Tavaly ugyanakkor emelkedett a lej alapú kölcsönök aránya, miután a BNR intézkedései nyomán jelentősen csökkent a lakosságnak és a cégeknek adott lej alapú hitelek kamatja.