
2013. január 10., 08:392013. január 10., 08:39
„Egyre több pénzintézet a Román Nemzeti Bank által megadott javaslatok szerint a lejalapú ingatlanhitelt részesíti előnyben. Emiatt az ingatlanhitelért folyamodó, fizetőképes személyek aránya 15–22 százalékkal csökken majd az év folyamán” – magyarázta Scripcaru. Hozzátette, az eurózónával kapcsolatos negatív előrejelzések, illetve a tény, hogy a kormánynak többmilliárdnyi eurót kell idén visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), tovább csökkentik az állampolgárok jövedelmét, így minden bizonnyal kevesen vállalnak hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget. A szakember szerint ezzel egy időben jelentősen emelkedik majd az ingatlanpiaci kínálat, amely árcsökkenéshez vezet. „A kedvezőtlen pénzügyi körülmények, a felhalmozott banki hitelek és a közüzemi drágulások miatt sok lakástulajdonos dönt az ingatlaneladás mellett. A tulajdonosok a gyors üzletért akár olcsóbban is túladhatnak a lakásokon” – hívta fel a figyelmet Scripcaru. Mint rámutatott, emellett a banki szektor is hasonló lépésre készül, a közeljövőben ugyanis a fizetésképtelen hitelfelvevők lefoglalt ingatlanainak eladásából szerezne nyereséget. Scripcaru azt is elmondta, hogy a várhatóan negatív makrogazdasági fejlemények a romániai árfolyamot is jelentősen befolyásolják majd, ez pedig az ingatlanok további leértékelődéséhez vezet.
„Politikai nyugalom kell”
Csak egy politikai szempontból csendes időszak hozhat megnyugvást az ingatlanpiac számára is – véli eközben Burian Felicián nagyváradi ingatlanbecsüs. „Ha egy évvel ezelőtt kérdeznek, azt mondtam volna, hamarosan megáll az ingatlanok árzuhanása, de nem így lett. Nagyon nehéz most megmondani, mit hoz ez az év” – vélekedett. Elmagyarázta: a zavaros politikai események negatívan befolyásolták a piacot, hiszen a külföldi befektetőket elijesztették, és a hazai állampolgárokban is csak bizonytalanságot keltettek az állandó változások, semmiképp nem ösztönöztek arra senkit, hogy ingatlanba fektessen be. A szakember is kitért ugyanakkor arra, hogy az utóbbi évben a bankok sem kedveztek az ingatlanvásárlási kedvnek, mert ellentétben az előző esztendőkkel – amikor minden erejükkel az ingatlanhitelek felvételére buzdították az embereket –, mostanra inkább a kisebb összegű és rövidebb lejáratú kölcsönökre összpontosítanak.
Burian Felicián szerint azért már vannak biztató jelek a piacon: Váradon például kezdenek újra megjelenni a többlakásos ingatlanokat építő befektetők, és a telkeket is lassanként elkezdték vásárolgatni az emberek, így azoknak az árai is megközelítik mostanra a normálisat. A lakások esetében a szakember véleménye szerint még a mostanihoz képest is a felére kellene csökkenniük az áraknak ahhoz, hogy a reális értéket tükrözzék, és egy átlagember számára elérhetővé váljanak. Másfelől meglátása szerint a munkanélküliek számának kell csökkennie ahhoz, hogy a piac magához térjen – egy biztos keresettel rendelkező személy ugyanis nagyobb valószínűséggel vág bele ingatlanvásárlásba.
Marosvásárhelyen a gazdasági válság kezdete óta a telkek ára esett a legtöbbet, de idén várhatóan a házak értéke csökken jelentősen. „Rengeteg a régi ház, és ezekért sok esetben nagyon sok pénzt kérnek. A tulajdonosok ezért nem tudják eladni az ingatlant, csökkenteniük kell az árat. Ez persze nekik nem felel meg, nagyon nehezen fogadják el. Egy olyan házat, amiért 100 ezer eurót kértek a gazdasági válság begyűrűzése előtt, az idén már legtöbb 60 ezer euróért tudják eladni.
Feltéve, ha lesz kinek. Én semmi jót nem várok ettől az évtől, főként, hogy egyre nehezebb hitelhez jutni” – mondta megkeresésünkre Trella Várhelyi Tamás, egy marosvásárhelyi ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa. Hozzátette, a legkisebb mértékben a főtéri ingatlanok ára esett, de azokat nem is lehet egyelőre eladni. Megjegyezte, a lakosság jövedeleméhez viszonyítva Romániában még mindig túlságosan nagyok az ingatlanárak, főként, ha figyelembe vesszük azt is, hogy mind a lakások, mind a házak általában rossz állapotban vannak.
Újra visszaestek az ingatlanárak Háromszéken is, ahol egyébként többéves árzuhanás után, 2011-ben az Első otthon programnak köszönhetően kezdtek felfele kúszni az árak, de tavaly újra csökkent a kereslet, és emiatt az árak is. Kész János, a Ready Prest ingatlanközvetítő cég tulajdonosa lapunknak elmondta, Háromszéken szinte teljesen leállt az építkezés, ezért a telkek adásvétele is stagnál.
A magánházak iránt sincs kereslet, havonta egy-kettőnek kerül gazdája, bár a tulajdonosok egyre többet engednek az árból. Sepsiszentgyörgyön és környékén 48 ezer euróért már lehet házat venni, és 80 ezer eurónál drágábban nem nagyon kínálják ezeket az ingatlanokat. Házakat inkább a város körüli falvakban vesznek, de ott is ritkán.
Kész János szerint leginkább a kétszobás tömbházlakásokat keresik, ezek árát a fekvése befolyásolja, de sokat számít az is, hányadik emeleten van, és mennyire felszerelt. Háromszobás lakások ritkábban cserélnek gazdát, holott már 35 ezer euróért megvásárolhatók, viszont a négyszobás lakások piaca teljesen leállt.
Az ingatlanszakértő elmondta, a lakások többségét még mindig bankhitelből veszik, a vásárlók 25-30 százaléka fizet csak készpénzzel. „Egyre több ingatlant árvereznek el a bankok, főleg azok kerülnek a végrehajtó kalapácsa alá, melyeket ezelőtt öt évvel bankhitelből közalkalmazottak vásároltak, és a 25 százalékos bércsökkentés miatt nem tudták törleszteni a részleteket” – ecsetelte Kész János.
Hozzátette: az utóbbi időszakban az ipari zónában keresik a cégek a telkeket, mert elterjedt a hír, hogy ha jóváhagyják az új városrendezési tervet, az ipari tevékenységeket kötelező módon ki kell vinni a lakott területről. Az ipari övezetben már 7 euróért megvásárolható a telek négyzetmétere, de 30-32 eurót is elkérnek, ha kiépített infrastruktúra várja a befektetőt.
Nem különb a helyzet Csíkszeredában sem, ahol a tavalyi, szerződéskötések szempontjából csapnivaló év után idén sem túlzottan optimisták az ingatlanpiaci szakértők. 2012-ben az adásvételek terén haláltusáját vívta az üzlet, csupán bérviszonyok tekintetében volt némi mozgás – tudtuk meg Titoc Romeótól, a csíkszeredai Impact Imob Kft. ügyvezetőjétől.
A szakértő elmondta, a mostani helyzet kialakulásáért elsősorban azok a vállalatok felelősek, amelyek hatalmas hitelek felvétele után fizetésképtelenné váltak, megtizedelve így a bankszektorba visszajutó pénzösszegeket. „Nagyon nehezen lehet ingatlanhitelhez jutni, kemények a feltételek. Még azok a cégek és természetes személyek is akadályokba ütköznek, amelyek egyébként maradéktalanul megfelelnek a követelményeknek” – mondja Titoc is, aki szerint az egyetlen, „gond nélkül lélegző” szektor az ingatlanbérlés, a jó anyagi háttérrel rendelkező üzletek továbbra is horribilis összegeket fizetnek egy-egy ultraközponti helyiségért.
Az ingatlanpiac stabilizálódására számít ezzel szemben idén Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda ügyvezetője. A szakértő a Krónikának elmondta: a tavalyi év elején számottevően megnőtt a kibocsátott építkezési engedélyek száma, de a nagy építkezési kedv az év végére érezhetően alábbhagyott. Szerinte ez elsősorban annak tudható be, hogy az építkezési vállalatok elszámították magukat, korábban ugyanis az jellemezte az ingatlanpiacot, hogy a még el sem készült lakásokat is el tudták adni, a válság óta azonban a vevők óvatosabbak, csak olyan lakásokat vásárolnak meg, amelyeknek tisztázott a jogi helyzetük, telekkönyvezve vannak.
Bónis szemléltetésként elmondta: az építészek úgy gondolkoztak, hogy ha van 100 ezer eurójuk, akkor nekifognak egy 200 ezer eurós beruházáshoz, és amint elfogy a befektetett 100 ezer euró, az időközben értékesített ingatlanokból fedezik a további építkezések költségeit. Emiatt számtalan beruházás félbemaradt. A vevők ugyanakkor – tette hozzá – nem alaptalanul óvatosak, mivel olyan eset is előfordult már, hogy egy építkezési cég 3-4 szobás lakások építésére kapott engedélyt, de ehelyett végül 2-3 szobásokat épített, abban a reményben, hogy könnyebb a kisebb lakásokat értékesíteni. Az önkormányzat azonban nem volt hajlandó átvenni a nem engedélyezett ingatlanokat, és nem telekkönyveztette őket.
Bónis Endre ugyanakkor elmondta: nem számít idén áremelkedésekre, a január–február amúgy is uborkaszezonnak számít az ingatlanpiacon. Mint részletezte, várakozásait a részben megnehezített hitelfelvétel feltételeinek a szigorítása is alátámasztja. Hozzáfűzte: sokan emiatt visszaesésre számítanak, ő azonban úgy véli, igaz ugyan, hogy a lejben felvett hiteleknek magasabb a kamata, de legalább nem függ az euró árfolyamától, és jóval kiszámíthatóbb, stabilabb lesz a piac, a hitelhez folyamodók pedig nem járnak úgy, mint a svájci frankban eladósodott magyarországi társaik.
Stagnálásra lehet számítani a szatmárnémeti ingatlanpiacon a 2013-as évben – véli Szántai Imre, a helyi Santai Ingatlanügynökség vezetője. Kifejtette: valószínűleg kedvező hatással lesz a forgalomra az, hogy a kormány megnövelte az Első otthon program keretében lakásvásárlás-támogatásra szánt keretösszeget. Amint elmondta, a szatmári megyeszékhelyen 2008-hoz, azaz a gazdasági válságot megelőző időszakhoz képest körülbelül 40 százalékkal csökkentek az ingatlanárak, és a kereslet is jelentősen visszaesett.
A befektetők lényegében nem vásárolnak, csak olyanok érdeklődnek, akik saját használatra kívánnak lakást venni. A vásárlók 80 százaléka egyébként banki hitelt vesz igénybe, hogy fizetni tudjon. Szántai Imre szerint jelenleg Szatmárnémetiben a viszonylag olcsó, lakótelepi kétszobás lakások a legkeresettebbek, melyek ára attól függ, hogy melyik városrészen találhatóak.
A jobbnak tartott környékeken a kétszobásak ára 20-30 ezer euró között van, a kevésbé jónak számító negyedekben azonban már 10 ezer euró körüli áron is lehet apartmant vásárolni. Érdeklődésünkre elmondta, nem megy túlságosan jól az ingatlankereskedőknek manapság – a régebbi, ismert cégek azonban előnyben vannak, mivel a kliensek – amennyiben meg vannak elégedve a munkájukkal – hajlamosak visszatérni az ügynökségekhez.
Bíró Blanka, Babos Krisztina, Fancsali Attila, Kőrössy Andrea, Kiss Előd Gergely, Nagy Orsolya, Pinti Attila
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.